Zavaró lehet az említett vákum, ami lényegében levegőtlenség, mert ez megfullasztja az életet, amihez tudjuk, kell víz, hőfok és oxigén. Ilyen módon a vákum miatt befullad a mag.
A csírázott magokat 43 fokos ilyen közegbe tenni is lehet egy eljárás a toxinok csökkentésére és az enzimatikus lebontás megindítására.
Kísérleteim nagyon az elején vannak sajna, de majd megosztom.
Ratti az erjesztést hasznosnak tartom az ételek jobb feltárásában, mert ennek révén lehet enni savanyított krumplit, zöldségeket, krucikat lényegében mindent. Igazából számos oldal és információ van a nyers erjesztésről, mert ugye csak ez jöhet nálunk szóba. Itt a fő mumus az un. Butulizmus. Ezt kell elkerülni. Erre szolgál a hagyományos erjesztés só tartalma, és a házi só nélküli nyers erjesztőket riogatják is időnként azzal, hogy ezt elhagyva a nyers tejsavas erjesztés veszélyes lehet. Ezért nem is célszerű és szükségtelen a hosszú folyamatok alkalmazása. 4 nap után be kell fejezni a folyamatot.
Az aszalás során keletkező lebontást én is észlelem, de szerintem ez hasznos és lényegében egy a szárítás során a víztartalom vesztéssel arányosan megszűnő folyamat, mely inkább hasznos, mint káros, és nem nevezném romlásnak még.
Sándor Katz sajna sóval fermentál. Van egy másik könyv a sónélküli fermentálásnak is, ha megtalálom, közlöm.
Itt van só nélküli fermentálás szintén mely magasabb citromlével zárja ki a sót. Ez is 4-5 naposat ajánl, de nem is szabad tovább. Aki tud ezekről többet szívesen elolvasnám.
Magyarán a nyers fermentálásról mely kizárja a butulizmust, amit inkább csak felesleges hagyományos lét felől jövő riogatásnak tartok ismételten. Egyébként az ízről is érződik ez, mert ha egy savanyított cucc az jó ízű az nem lehet káros bacival fertőzött szerintem, mert annak van egy rossz mellékíze, vagy eleve érezzük, hogy romlott.
Igazából ezt tartanám én is egy szuper jó, változatosságot és kulinaritást emelő eljárásnak.
Lényegében minden macerálás nyers változata létezik és hasznos, ha az életet nem sérti a hőkezelés.
Jól csírázó, véleményem szerint finomabb magok a kevésbé toxicitás sorrendje szerint:
csicseri, mango bab, szegletes lednek, beluga fekete és zöld lencsék, hajdina stb.
-akkor a "jók" mégis tudnak működni? (vagy van egy szűk határ ahol még az egyik megél, de másik már nem? ) 
-igazából nem is nagyon vettem észre különbséget. Kellő ismeret nélkül most csak találgatok, de talán abból a szempontból előnyösebb lehet a "beoltott" , hogy a pluszban hozzáadott nagyobb számú tejsavbaci elnyomhatja a károsabb mikroorganizmusokat.
