Azt kell megérteni, hogy minden fizikai test, legyen élő vagy élettelen a földön atomokból, molekulákból, anyagból épül fel. Az élőlények szerves anyagokból, a tárgyak szervetlenből.
A szervetlen, élettelen anyagokból egyedül a növények képesek szervest építeni, az állatok erre nem képesek, így azoknak a szervetlen anyag, használhatatlan, el kell távolítani, energiát von el. Így ha az állatok szervetlen anyagot esznek, teljesen mindegy milyen formában (föld, kőpor, vagy pl. hőkezeléssel tönkretett megölt, szervetlenné tett élő anyag), az számukra már toxikus vagy akár halálos( üvegszilánk stb.)
Az állati termékeket fogyasztó embertől most vonatkoztassunk el, mivel tudjuk nem egészséges. Mégpedig többszörösen egészségtelen. Egyrészt olyan anyag kerül be, ami nem emberi táplálék, másrészt zömmel hőkezelt, feldolgozott, adalékanyagokkal mesterségesen ízesített(hogy befogadható legyen az embernek) formában. Azonkívül patogén, súlyos többletanyag bevitelt ad, olyan mértékben felborítja a testkémiát, mely a test számára kezelhetetlen. További tucat oldalnyi hátrányok részletezésétől eltekintünk most.
Valamennyi táplálék melyet a vegánok esznek magok, csírák, növények, gyümölcsök életbemaradásunkhoz szükséges fő tápanyagokból lényegében nagy vonalakban valamennyi anyagot tartalmaznak melyre az embernek szüksége van. Speciális többlet hasznosanyag bevitelt lehet elérni változatos növényi táplálkozással, de ezek nem feltétlen szükségesek életbemaradásunkhoz. Pl. Nem szükséges a föld valamennyi növényét ennünk, hogy megkapjunk minden fitohormont az életbemaradásunkhoz. A különbség, hogy eltérő sűrűségben és arányban és formában tartalmazzák a tápanyagokat a növények s növényi magok.
Természetesen a növényi magok között is vannak olyanok melyek nem ideálisak az embernek, s ezért nem is ajánlott a fogyasztásuk pl. gabona. A növényi termések, magok tartalmazzák a legkoncentráltabban bizonyos alapanyagokat, fehérjék, szénhidrátok, zsírok, a legkisebb térben, és kalóriatartalomra vetítve a legkoncentráltabban. Azonban ezen száraz magok számos vitaminban, fitohormonban és egyéb anyagokban nem tartalmaznak eleget, amire szükségünk van. Azonkívül csak bizonyos fajtájuk ehető száraz, nyers, hőkezeletlen állapotban, pl. olajos magok. Csíráztatásuk hatására megváltozik a kép, az említett hiányok feltárhatók, előemésztődnek a gyümölcshöz hasonlóan (a gyümölcs előemésztett, anyagait lényegében nem kell emészteni) új anyag keletkezik enzimatikus lebomlási, feltáródási folyamatban. Ilyenmódon a magcsírák nem tekinthetők egy lapon saját nyugvó száraz magformájukkal.
Azonban még is azt kell mondani, az ember számára ezen magok csak kiegészítések lehetnek, még csíráztatott formájukban is, s főleg csak kis mennyiségben elfogadhatóak, mert mennyiségi fogyasztásukkor a szervezet többletanyag bevitelt kap, ami kezelhetetlen s ugyanúgy toxikus. Az emberi test ideális fehérjebevitele nemtől, kortól, aktivitástól függően 40-70 gr között van és ezt a mennyiségi magevéssel nem lehet tartani, különösen akkor nem, ha bőven kerül be zöld és gyümölcs a mennyiségi magevés mellé. Mert ha a mennyiségi magevést választjuk energiafedezésünk teljes fedezésére(semmi gyümölcs), akkor magtipustól függően 35-70 dkg elfogyasztásával tudjuk ezt elérni, azonban ezzel leterheljük a testet többletanyagbevitellel, s az emésztőrendszerünket túldolgoztatjuk, életenergiánkat csökkentve. Számos fejlődő országban ez a napi gyakorlat , s ráadásul az embernek legrosszabb magfajta(valamely gabona) hőkezelt változatával teszik.
Azt kell megérteni, hogy a mennyiségi zöld és gyümölcsevéssel leképezhető minden magevés. Vagyis könnyen ekvivalensek képezhetők. Kb. 10-12 szeres mennyiségi zöld bevitel eredményez egy egységnyi magbevitel egyenlőséget. Az energia bevitel szempontjából pedig kb. 70-100dkg gyümölcsbevitel egyenérték 3-10dkg szárazmag bevitellel. A mennyiségi eltérések a magfajták s zöldfajták eltérő anyagjellegéből adódnak.
Lényeg: ANYAGBEVITEL SZEMPONTJÁBÓL A TÁPLÁLÉKOK HELYETTESÍTHETŐK ÉS LEKÉPEZHETŐEK EGYMÁSBÓL. Mindegy, hogy kis mennyiségű koncentrált magot eszünk, vagy mennyiségben zöldet és gyümölcsöt, az anyagbevitel csaknem ugyanaz lesz. Azért nem teljesen ugyanaz, mert az előbb említettek szerint a csíráztatott magokkal többlet anyagfeltáródás kerül be, míg a szárazmagok hiányos bevitelt adnak a nyers mennyiségi zöldekhez képest.
A legegészségesebb azonban az embernek, ha anyagbeviteli igényét nyers gyümölcs és zöldek mennyiségi bevitelével fedezi, mivel nyers magokból és csíráikból úgy sem célszerű sokat enni. Ilyen mennyiség az evés egyik fő célját, az átvágyat sem veszi el.
Magokat, kivéve gabonák, kiegészítésnek max 3-5 dkg/ nap mennyiségben lehet alkalmazni, egyfajta „rásegítésnek”, a mennyiségi gyümölcs és zöldbevitel mellé, télen zöldhiányos időben akár napi szinten is, de ha csak időnként eszünk magokat, akkor sem lesz semmi bajunk mert a mennyiségi zöld és gyümölcsevéssel bevittük az anyagokat. Az ember a természetben véletlen magevőként un. accidentally seedeater- ként létezett a legnagyobb egészségben évmilliókon át. Ha magokat alkalmazunk említett kis mennyiségben legjobb áztatott vagy csíráztatott formájukban megtenni, ezzel némileg növeljük hasznos tápanyagbevitelünket, emészthetőbbek a testnek. Azonban fontos megérteni, a túl sok anyag, ha az hasznos , nyers , élő anyag, akkor is toxikus!!!
Ideális táplálkozás alapelve:
- Ha a mennyiségi zöld és gyümölcsevéssel bevisszük napi energiaszükségletünket, akkor bevittünk minden anyagot. Teljesen mindegy hogy nem ettünk aznap magot, olyan mintha magot is ettünk volna a vagy/ vagy elv alapján, a főbb életfontos anyagokat tekintve ugyanazon anyagbevitel megtörtént.
