persze, a homeos szerek sem csodaszerek, ez tény. de a lényeg nem az, hogy antibiotikummal elnyomjuk a betegséget, tök mindegy, hogy milyen oka volt, mert abban gondolom egyetértünk, hogy mindennek van valami oka. hanem az, hogy segítsük a szervezetet a megoldásban. ha úgy vesszük, olyan ez, mint egy mankó. és pont ebben rejlik a veszélye is: ha sokáig használod, függővé válsz tőle, elsorvadnak az izmaid, ha nem dolgoztatod a lábadat... ezek a szerek arra jók, hogy megtanítják a szervezetedet felépülni a betegségből azzal, hogy információt közvetítenek, és ha tényleg komolyan gondolod a váltást, és egészségesebben élsz utána, nem fogsz újra olyan helyzetbe kerülni, hogy szükséged legyen rá.
van egy mondás, nem próbálkoznék az idézéssel, de a lényege az, hogy nem halat kell adni valakinek, mert akkor max aznap este jóllakik, de másnap megint ott áll, ahol a part szakad, hanem meg kell tanítani halat fogni! ez egy nagyon mély gondolat, én soxor elgondolkozom rajta!
a más gondolat: valamelyik nap nagyon hirtelen belázasodott a párom, de akármennyire is a természetes módszerek híve vagyok, azért megnéztem, hogy van-e itthon valamilyen lázcsillapító, még mielőtt nekiláttam volna a saját módszerem szerinti kúrálásnak, hátha bebukom a dolgot. hál' istennek nem volt, mert soha sem szedünk semmi ilyesmit
dehát ezek a régi berögződések kemény diók, nehéz velük megmérkőzni.
tehát jöhetett a drága jó hideg borogatás, tea, vizes ronggyal való testtörölgetés. és pár óra múlva nyoma sem volt a láznak!
Elküldve: 2005. feb. 1., kedd 20:27
ki milyen nyavalyára mit szed 
