Sziasztok!
Beleolvastam az utóbbi 3 oldal hozzászólásaiba, és van véleményem.
Általában a jó irányt látom kibontakozni.
Nyuszi írását különös figyelemmel olvastam, és én is ezt az iskolát jártam.
A Somosi féle szöveget elkezdtem hallgatni, de eléggé zagyva szelleműnek éreztem, és leálltam vele.
Nem is akarom minősíteni, de a mai szellemi süllyedés idején sok embert kizökkenthet, talán nem a helyes irányban.
Az ragadt meg bennem inkább, amit Ratti írt talán.., hogy a vegán még a kavicsot sem bírja ellapátolni. Szívesen lapátolnék azzal, aki ezt mondta, és annyi lenne a különbség, hogy én nem mennék közben el sörözni...
Szóval, érdemes gondolkodni, érdemes olvasni és beleérezni az írók szellemi közegét, amiben írták, azután a mai szellemi környezetbe helyezve újra értelmezni.
A kalória meddő vita, szerintem, és a yin, meg jang csak egy valláson alapuló, túl sok hangsúlyt kapó téveszme. A légzés-napevés... igen fontos és lényeges pont, amivel sok minden érthetővé válhat. A növények által felvett nap és levegő, amit az élő formájukban mi is magunkba vételezhetünk.
A kenyér esetében sem a kalória vagy fehérje, hanem a komplex, energiában, fejlődésben (!) információban közvetlen hatás tesz az emberre pozitívan, ami csak igen korlátozott mértékben, mint katalizátor (!) használ, és csak azok tudják értékelni, akik valóban elkötelezettek az élet és a Föld iránt.
Olvassátok a lapomat is
http://kovigabor.tulelo.hu talán adhat némi támpontot a gondolkodáshoz.