Sziasztok!
Szia Nyuszi! -ha még erre jársz.
(kicsit hosszúnak tűnik de nem olyan vészes, én is apránként írtam

)
Ha már annyiszor szóba került, már csak kíváncsiságból is meghallgattam Somlósi Lajos Magyar konyha c. előadását. -és persze azért is, hogy mégse csak a levegőbe beszéljünk.
Azzal kezdeném, hogy nagyon sok jó dolgot mond, amiknek többségét talán már ismertük/ismerjük, de nem árt kicsit felfrissíteni, hogy jobban berögződjön. -gondolok pl a rendszerességre, mértékletes étkezésre.
(igaz, hogy egy adag gyümölcs sokkal könnyebben emészthető mint egy tál bármilyen főtt kaja, és emiatt talán egy kicsit nagyobb lazaság is megengedhető, de azért ez sem jogosít fel az össze vissza kajálásra)
Viszont van jó pár dolog amihez lenne mit hozzáfűzni.
Az egész előadást túl hosszú lenne kielemezni, így csak "pár" dolgot említenék.
Alap dolognak tekinti, hogy az embert a gabona, főzés és a só használata "tette emberré", ez különbözteti meg az állatvilágtól. (ez utóbbit sikerült is vele elérni)
Ez pont a 811 elletettje.
Nem biztos, hogy a végén 811 lesz a nyerő, de ez a két dolog annyira ellentmond egymásnak, hogy mindkét elméletnek nem lehet teljes mértékben megfelelni. -vagy-vagy, döntsük el mit akarunk. (a végén még a két szék közt a földön fogunk ülni)
Ajánl egy jó tesztet arra, hogy megállapíthassuk melyek a valóban egészséges ételek. Tegyük ki a napra, és minél tovább bírja annál jobb.
Példaként a parizert, macisajtot, és a tönkölybúzát említi.
A parizer pár óra alatt olyan változásokon mehet át, hogy szinte lemászik az asztalról, viszont ezzel szemben a tönkölybúza hetekig, hópapokig is ott lehet hacsak az egér el nem viszi.
Csak azt az apróságot nem veszi figyelembe, hogy a búzát nem ilyen kemény mag állapotában fogja elfogyasztani.
A parizernek sem lesz semmi baja a napon amíg "állat formájában" van, de ha már feldolgozzuk akkor igen. Ugyanígy a kemény mag is sokáig bírja a napot, de ha már főtt kaja lesz belőle (hiába növényi) akkor is aránylag gyorsan megbuggyanik a napon. -egy szárazabb kenyér talán jobban bírja.
Ezzel szemben a nyers gyümölcsök többsége abban az állapotban ahogy elfogyasztjuk, sokkal tovább jól érzi magát a napfürdőben. -sőt kis is szoktam tenni ezt azt érlelni.
Szóval így, az elfogyasztásra szánt állapotában tessék összehasonlítani.
Ajánlja a reggeli pisi ph tesztet. De nem azt mondja, hogy a reggeli elsőt mérjük mert az mindenkinél savas, hanem elég a másodikat.
Ha ez már 6,5 körül van az szerinte jó, ennél jobb már csak a kisbabáké lehet.
Érdekes, ha mindent jól csinálunk, akkor egy 811-es pisi reggel is simán lehet lúgos, akár 7 fölött is van, és ráadásul nem csak a második hanem az első is. (akkor ez hogy van, mégis lehetséges, csak talán még ilyennel nem is találkoztak? )
Említi a búzafűlevet, zöldségleveket, sárgarépalevet, csírákat, stb, hogy mennyire kell vele vigyázni, mert annyira yin, és szétesik tőle az ember.
Hát nem tudom, mindenki azt gondol amit akar, de én nehezen tudom elképzelni, hogy az ilyen nyers zöldséglevek akár rendszeres (de azért nem túlzásba vitt) fogyasztása is többet ártson mint használ.
Egyébkét a yint sokszor a hideg ételekkel azonosítják.
Miért kéne a fogyasztóból elővéve enni, vagy hűtő hidegen inni akár egy gyümölcslevet is, főleg télen? -beteg is lennék, meg is fájdulna a torkom, ez persze, hogy nem jó.
És miért nem lenne elég mondjuk 40 fokig melegíteni, hogy ne hűtsön? -muszáj kinyírni?
Ha pl összehasonlítunk egy hűtőből kivett ásványvizet és egy jól megmelegített (esetleg forralt) vizet amibe mondjuk tettünk egy kis teát, akkor az egyik ugye yin a másik yang.
De lényegében mindegyik víz, csak annyi a különbség, hogy előzőleg mennyi energiát "tettünk bele".
Az igaz, hogy pl télen nem iszunk annyit, és így nem kell annyi növényi víz sem, de a gyümölcsök esetében is (az előbbi teás példához hasonlóan) csak vízről van szó.
A yin-t a savassággal (savasítással) köti össze.
Én úgy tudom (úgy tudtam) hogy a yin-hez többek közt a következő szavak társíthatók: női nem, hideg, lúgos.
A yang-hoz pedig: férfi, meleg, savas.
Megint csak mindenki abban hisz amiben akar, de szerintem lényegében az emberi szervezet is ugyanúgy működik mint egy állati. Oké, hogy pl egy szarvas nem trópusi lény, nem pont olyan mint mi, de télen miért nem lesz baja akkor sem ha csak hideg füvet, meg esetleg szinte megfagyott gabonát eszik a vadetetőkből? -ő miért nem "yin-esedik" el, nyáron meg miért nem lesz "yang-os" a többi más állathoz hasonlóan?
Említ még egy makrobiotikust aki állítolag a sok narancslétől lett komoly beteg, és bele is halt.
Nem lehet esetleg, hogy nem a narancslé betegítette meg hanem, hogy makrobiotikusokhoz hűen szinte minden más agyon főzött? -mert ilyet már halottam párat, hogy kiderült, hogy a szinte mindet hőkezelő makrobiotika mégsem annyira frankó.
Egyébként a sok narancslé sem olyan jó szerintem, legalábbis nekem nem jön be, és más savas dolog sem az igazi, ha túl sokat eszünk belőle.
A kalóriával kapcsolatban csak annyit, hogy többször kihangsúlyozza, hogy nagyon-nagyok kevés is elég. -kár, hogy nem mond pontosabb számot.
Viszont később azért annyit "elárul", hogy sajnálatos módon csökken a kenyér fogyasztása.
Míg régen az 1900-as években napi 600-700 gramm! volt a napi adag, addig ez 1950-re visszaesett 220 grammra, mára pedig csak 150g .
Ha csak ezt a 600-700 gramm jobbfajta kenyeret számoljuk már az is legalább 1500-2000 kalória (és csak érdekességként teszem, hozzá, hogy legalább 70g fehérje és miegymás) És gondolom ezen kívül azért még mást is ettek. -ezek alapján 2500-is könnyen összejöhetett.
Oké, hogy a parasztember e mellett sokat is dolgozott, de ezt azért mégsem nevezném csak "csipegetésnek". -illetve mihez viszonyítjuk.
És végül talán azt emelném ki, hogy gyakran azzal jön, hogy: "na ez mááá megin a Teremtő felülbírálása".
Ezzel csak az a bökkenő, hogy mi emberek már akkor felülbíráltuk a Teremtőt amikor szétszéledtünk a világban és elhagytuk az igazi élőhelyünket. -innentől már csinálhatunk akármit, nehéz lesz tökéleteset alkotni.
Most mindegy, hogy teremtés vagy evolúció, mert ha jól tudom még a Bibliai édenkert is trópusi környezetben volt, és arról sem tudok, hogy ott főzőcskéztek volna. -de javítsatok ki ha tévedek.
Akkor most ki bírálja felül a Teremtőt?
Persze lehet mondani, hogy később "megengedték nekünk embereknek" a tűz használatát meg stb. -ja persze, meg a borivást is. (ha jól tudom az a "bor" eredetileg inkább szőlőlé volt, és Jézus kenyere is egy csiráztatott gabonákból kézsült, napon szárított lepényszerű kenyér)
Szóval sok mindent meg lehet magyarázni, de egy nyersevő is legalább ennyire tudna érvelni az élő ételek mellett.
Bár tartok tőle, hogy Somlósi Úr végig sem hallgatná, ha valaki a nyers étrend mellett akarna kiállni.
Már csak azért sem, mert utána hogy magyarázná ki, ha mégsem minden pont úgy van ahogy sok éven át Ő tanította.
Az említettektől függetlenűl azért érdemes meghallgatni az előadást. -ha van hozzá türelmünk, mert elég hosszúra van nyújtva, és szerintem kicsit sok benn a hókuszpókusz.
"így vágom, meg úgy vágom az alapanyagot, meg megfőzöm és megsütöm stb. és ezzel 3x yanganizálom a yint"

-nehogy már csak egy kis élet is maradjon benn. Kicsit talán túl van bonyolítva.
Amikor azt mondja, hogy már fém késsel sem lehet vágni mert csak tovább "yinesedik", nekem itt már kezd kicsit komolytalanná válni a dolog, illetve úgy fogalmaznék, hogy ez már inkább hit kérdés és nem "gyakorlati". -vagy jól meg kell melegíteni kést is.
(annak lehet jelentősége, hogy egyben sütjük/főzzük pl. a krumplit, de többet mond ha yin meg yang helyett azt mondjuk, hogy az elkészítés módja befolyásolja például, az adott étel glikémiás indexét)
Egyébként sok érdekeset mond a gabonákról is, amiknek biztos van sok alapja (a 811 után én is valami hasonló étrendet választanék) de akárhogy is nézzük, még ha több ezer éves tudást is hordoz, akkor is "csak" emberi találmány. -a Természet törvényeihez és az evolúcióhoz képest, mégis csak egy pillanat.
Amiről eddig szó volt az részben elmélet, de ezek alapján a nyersétkezés is ugyanúgy megállhatja a helyét mint a "magyar konyha".
A kérdés inkább csak az, hogy a gyakorlatban ezt hogyan lehet tényleg hosszú távon, zökkenőmentesen megvalósítani, mert sajnos a tapasztalat az átlagembernél azt mutatja (részben saját megfigyelés is) hogy egy 811-es étrend "összehozatala" (normális emésztése) nagyobb kihívás mint egy hagyományos vegán "gabona" alapú étrendé.
https://www.youtube.com/watch?v=XzmM81FX7h4