Vegetárius évfordulók – szeptember 9
1828 szeptember 9-én született a gróf, aki állócsillag a világirodalom egén. Tolsztoj munkássága nélkül még Ghandit sem érthetjük meg. Avagy hogyan lett az ifjú vadászból vegetárius próféta?
Jasznaja Poljanában született régi orosz arisztokrata családban, negyedik gyermekként. Fiatalon árvaságra jutottak, de a nagynénik pártfogása alatt cseperedtek. A cári Oroszországban arisztokrataként gondtalan élet várt rájuk.
16 évesen kezdte felsőfokú tanulmányait, de három év után abbahagyta a tanulást és inkább bulizott. Az akkori diszkók, a bálok, szalonok királya lett.
A szülői bírtok neki jutott. Miután hazatért Jasznaja Poljanába ifjonti hévvel akarta megváltoztatni a gazdaságot. A jobbágyok (a rabszolga egy elfogadottabb elnevezése) azonban bizalmatlanok voltak vele, így próbálkozásai kudarcba fulladtak.
1851-ben katonának állt. Altisztként szolgált a tüzéreknél. Először a Kaukázusban harcolt a hegyi népek ellen. Persze legyünk őszinték: Oroszország volt itt a gyarmatosító, s a „vad” hegyi népek, a csecsenek, oszétek és számtalan nemzet a fennmaradásáért küzdött. Talán ennek fényében is kell szemlélnünk az elmúlt évtizedek csecsen szabadságharcát és terrorizmusát…
A Kaukázusban született meg a Gyermekkor c. első regénye. Valószínűleg nem emiatt, de zászlóssá léptették elő és a Krími háború forgatagába került. Jelen volt Szevasztopol ostrománál (a várost elveszítették az oroszok). Az élményeiből születettek a Szevasztopoli elbeszélések.
Ki tudja, talán ekkoriban fogalmazódott meg benne a mondat, bár még ekkoriban nem volt vegetárius:
"Amíg vágóhidak vannak, addig csataterek is lesznek!"
1857-ben beutazta Nyugat-Európát. Kereste azokat a helyeket, ahol a természetes életmód (egyébként vegetárius) hirdetője, Rousseau élt. Miután hazatért, újabb lelkesedéssel vetette bele magát a fenntartható paraszti közösség ideájába. Iskolát alapított, még történelmet is tanított.
Iskolájához képest egy Waldorf iskola szerzetes kolostornak tűnik. Tolsztoj iskolájában elutasította az erőszakot, így iskolakötelezettség sem volt, csak lehetőség a tanulásra. A gyerekek körében a különc gróf mégis népszerű volt.
34 évesen házasodott meg. Felesége a 18 esztendős Szofja Andrejevna Bersz. Először nagy szerelem, később pokol a közös életük… 15 gyermekük született…
Tolsztoj évtizedeken keresztül vadászott. Fokozatosan fordult az erőszakmentesség eszméje felé. Az Evangéliumokban is elmélyedt és meghozta a döntést, hogy vegetárius lesz. Rájött, hogy arisztokrataként idealista tervei ellenére „kilóg a sorból”, ezért a paraszti életforma felé fordult.
Az 1880-as években először a családjával romlott meg a viszonya, majd a rendőrség is megfigyelte. Évszázados beidegződéseket, megmerevedett kasztok határait igyekezett lerombolni és ez sokaknak nem tetszett.
A századfordulóra készült el Feltámadás c. regényével, melyben egy fiatal arisztokrata és egy megesett szolgálólány kapcsolata adta az indokot, hogy tanait részletesen kifejtse. A regény (mely e sorok írójának tizennyolc esztendős korában katartikus élmény volt) kiverte a biztosítékot a pravoszláv egyháznál és 1901-ben Tolsztojt kiközösítették.
(Nincs is annál pikánsabb, mint amikor az evangéliumi elvek alapján élő hívőt eretneknek kiáltják ki.)
1910 októberében éjszak a legkisebb lányával megszökött otthonról, de néhány nappal később az asztopovói vasútállomáson tüdőgyulladásban elhunyt.
Életműve, s a vegetárius gondolkodókra gyakorolt hatása megkerülhetetlen. Filozófiai rendszerét tolsztojanizmusnak hívjuk.
Évtizedeken keresztül hitt a családban és a művészetben. Ám a csaldja ellene fordult, hiszen nem tudták/akarták követni sajátos elveit. A művészetről pedig ezt mondta: «A művészet csak az élet tükre. Ha az életnek nincs értelme, a tükör is megszűnik érdekesnek lenni.»
S mi lehetet a kiút? Isten!!! Nem „az az” Isten, akiről a pópák beszéltek, aki büntet és jutalmaz, aki egyre inkább eltávolodni látszik az evangéliumi elvektől.
Szerinte a humanizmus a parasztokban és a gyermekekben lelhető fel. Ám elvetette az erőszakot, így soha nem lett forradalmár. Ha Lenin és a többi hóhér egy kicsit odafigyelve olvasott volna Tolsztojt, a világ sora is más lehetett volna. Mert óriási a különbség a jasznaja poljanai kísérlet és a másik, nagyobb léptékű ámokfutás-kísérlet között.
Tolsztoj szerint az embernek magának kell megjavulnia és tökéletesednie. S a „legkisebb is számít”. Ha egy ember jobb lesz, az egész világ változik. S ez nem más, mint a karma törvénye: minden, mindennel összefügg.
Tolsztoj erkölcsiségétől nem lehet elválasztani vegetárius életmódját.
Idézetek tőle:
"A "Ne ölj!" parancs nem csak egy saját fajunk béli meggyilkolására vonatkozik, hanem minden élőlényre. Hiszem, hogy ez a parancsolat már jóval kinyilatkoztatása előtt bevésettetett az emberi szívbe!"
Vegetáriusként gyakran mondjuk. A bibliai ötödik parancsolat nem úgy szól (nem úgy fordítják), hogy „Ne gyilkolj!”, hanem „általánosabb: „ne ölj!”
"A húsevés egyszerűen immorális cselekedet, mivel olyan aktust követel, mely ellentétben áll az erkölcsi érzékkel: gyilkosságot. A gyilkossággal az ember nemcsak, hogy legmagasabb rendű lelki képességének, a hozzá hasonlatos élőlények együttérzésének vet gátat, hanem a saját érzékei megerőszakolásával is kegyetlenné válik."
"A növényevés, melyet már ősidőkben hirdettek, sokáig lappangott, de jelenleg évről-évre, naponta, egyre több embert hódít meg és eljön az idő, amikor a vadászat, az élveboncolás és ami a fődolog: az íny kielégítésére való ölés egyidejűleg meg fog szűnni. (...) Manapság, mikor mindenki tisztában van vele, hogy az állatoknak akár szórakozásból (vadászaton), akár ínyességből való kivégzése - vétek, a vadászat és a húsevés már nem közömbös, hanem egyenesen bűnös cselekedet, mely, mint minden gonoszul és tudatosan véghezvitt cselekedet, sok egyéb és még gonoszabb cselekedetet von maga után." Mindennapra (Március)
"A húsevés a legdurvább barbárság maradványa, de a növényevésre való átmenet a felvilágosodás első és legtermészetesebb következménye." - Mindennapra (Február)
"Ha látjátok, hogy gyerekek macskák, vagy madárkák kínzásával szórakoznak, akkor megtiltjátok ezt nekik és szánalmat keltetek bennök az élőlények iránt; de ti magatok vadászni mentek, galamblövészetre, lóversenyre jártok és oly ebédhez ültök, amihez több élőlényt öltek le. Hát ekkora ellentmondás se szúrjon szemet és ne fékezze meg az embert?"
"Manapság, mikor mindenki tisztában van vele, hogy az állatoknak akár szórakozásból (vadászaton), akár ínyességből való kivégzése - vétek, a vadászat és a húsevés már nem közömbös, hanem egyenesen bűnös cselekedet, mely, mint minden gonoszul és tudatosan véghezvitt cselekedet, sok egyéb és még gonoszabb cselekedetet von maga után."
"Ne tévesszen meg titeket, ha a húsról való lemondásotokkor valamennyi házbeli társatok rátok támad, elátkoz és kinevet. Ha a húsevés közömbös dolog volna, a húsevők nem támadnák a vegetáriánizmust. Dühbe jönnek, mert ma már tudatában vannak bűnüknek, de még nincs erejük, hogy megszabaduljanak tőle."
Tolsztojt olvasva talán érdemes arra is figyelnünk, mikor írta az adott regényét, elbeszélését. A vegetárius Tolsztoj gondolatai sokkal kiforrottabbak, mint az ifjú arisztokratáé…
Mahatma Ghandi azt mondta, hogy az erőszakmentességet hirdető elveire nagy hatással volt Tolsztoj életműve, gondolatai és Jézus Hegyi beszéde…
Forrás: wikipedia, hiresvegi.uw.hu
Vegetárius évfordulók – augusztus 25
http://joga.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=108607
Nawesh