Szia Arctic!
Kérdéseidre a válasz:
-A kelkáposzta, mint minden kruciferious cellulózban gazdag. Ezt az emberi emésztőrendszer nem képes megemészteni szemben a növényevőknél ez nem okoz gondot. De mi nem vagyunk növényevők, mi gyümölcsevők vagyunk zsenge zöld kiegészítéssel.Ezen cellulózosaknak, kel, karfiol, brokkoli, kelbimbó, stb. a leve fogyasztható azért mert rendkívül tápdúsak. De a zsenge saláták jobbak az embernek, ilyenkor amikor már beindulnak a saláták, spenot én már ezeket nem eszem , csak télen mert akkor salátahiány van. A másik "gond" a cruciferousokkal, hogy olyan alkaloidákat tartalmaznak, mely azért nagy mennyiségben azért toxikus. Próbálj meginni tisztán 2 l kelkáposzta levet. Az, hogy krémesítjük nagyrobottal ezeket nem megoldás szerintem, bár a Boutenkóék azt mondják, hogy a cellulózt a gép Így "megemészti", feltárhatóvá teszi. Én azt mondanám, hogy ami a fogam alatt nem akar működni, az máshogy se működjön, max. a leve.
Karalábélevél hasonlóan rendkívül tápdús, zsenge állapotban sajátaként ehető önmagában is, és keverhető gyümölccsel, iható a leve.
Nagyon értékes, erős gyógyerejű zöldek még: fehér libatop, lucerna, pitypang, csalán(csak a leve), disznóparély, céklalevél, tormalevél, spenót, árpafű(csak a leve), szőlőlevél(kis mennyiségben) stb, stb.
Saláták fullra: római, endívia, fejes, jég, stb. stb.
AZ EMBERI BÉLRENDSZERNEK 2 TÁPLÁLÉK A TÖKÉLETES:
-ÉDESGYÜMÖLCS
-ZSENGE ZÖLDEK
Így én azt mondom, ha van zsenge zöld dögivel, akkor azokat, ha meg nincs akkor jöhet a cruci is , de csak a szúrt vagy dúrva leve. Ha bébi brokkolihoz , vagy karfiolhoz hozzájutunk , akkor az még elmegy. Ennek ellenére én egyébként télen én rendszeresen eszem karfiolrózsát és brokkolit is kisebb mennyiségben, nagyobb mennyiségben már a gyomornak nehéz. És mivel télen kevés a zsenge saláta azokat a cruciferousok levével kell pótolni. A káposzta már némileg átmenet azt bátran ehetjük ihatjuk.
- Működik minden édesgyümölccsel. Való igaz, hogy almából, és általában a mérsékelt övi összes gyümölcsből közelítőleg a 2000 kcal az 4kg, de ha belegondolsz, ez 3 –szori étkezéssel lazán megcsinálható. Nem hiszem, hogy 130 dkg nyers gyümölcsöt kizárólag fogyasztva egy kezdő nem tud bevinni. De ha nem , egyen 5-6 szor egy nap amíg rugalmas lesz a gyomra. Alma 50kcal/100gr. Édesebb gyümölccsel kevesebb elég, banán 89, füge 75-80, szőlő70-75 kcal/100gr. Ha CSAK dinnyében gondolkodunk , akkor sincs gond mert annak energiája 30kcal/100gr, egy nagy, 6-8 kg –os dinnyével bevittük a napi energiát, vagy 3 sárgadinyével. Ha cask azt eszi az ember , dinnyével is bevihető ez a mennyiség könnyedén. Próbáljuk ki, nagyon élvezetes, vesepucoló ténykedés.
- Természetes aki aktívan sportol annak kell enni az édesebb gyümölcsöket a 3000-4000 kcal-hoz. Nekem az a privát véleményem, hogy a túlzott sportra sem vagyunk genetikailag rendszeresítve, mivel 20 mill évig a fákon ugráltunk , s bár megerőltetett mozgást jelentett, de mégse pattanásig feszülő profizmust. Nem véletlen a profizmus kiégető, sérülést okozó hatása már fiatalabb korban is, még az egészségtelen kaján is.
- A 811 en egyébként a tiszta szervezet máshogy működik abban az értelemben is, hogy kevesebb energia elég ugyanahoz a teljesítményhez. Nem lennék meglepve, ha egy 811 es sportoló mondjuk 2500 kcal napi gyümölcsüzemanyaggal simán megverne egy mindenevő 3500 kcal-ost. TERMÉSZETESEN ÉN SPORTPÁRTI VAGYOK. Naponta átlag7-8 km-t futok s erősítek. Nálam ez 2200-3000 kcalt jelent/nap. Nem tudom, már nem számolgatok, cask cselekszem kívánalom szerint. Szerintem, ha valaki keményen sportol 2500-3500 kcal között vigyen be, ehhez már fogyasszon napi szinten banánt is.
