Az embernek érzékeny emésztő rendszere van, mely a zsenge, lágy, oldható rosttal tud csak elbánni ami a gyümölcsökben s a ZSENGE zöldekben van. A durvább zöldek, szárak már nem ideálisak , csakúgy mint a gabona oldhatatlan rostban bővelkedő(korpa) anyaga sem jó, mely számos betegséget okoz, Crohn, colitis, irritabilis sindr., bélrák, celiac, diverticulosis stb. A gabona mindamellett savas anyagokkal és fitinsavval árasztja el a testet, ez utóbbi a legerősebb kelátora, megkötője fontos ásványi anyagoknak, Ca, Fe, Zn, stb. Csíráztatás hatására az oldhatatlan rost nem tűnik el, ezért nem oldja meg a problémát. A csíráztatás viszont eltünteti a fitin savat, így az ásványi anyag feltáródás javul, de mivel a korpa irritáció nem szűnik meg ezért mégsem oldja meg a kérdést.
További probléma a gabonával az emészthetetlen keményítő és a búzának a glutén tartalma, mely szintén emészthetetlen az emberi test számára.A csíráztatott gabona nyerskeményítője nem bomlik le mielőtt megsavanyodik a csíra, ezért nem feltárt a testnek. Pár csíráztatott hüvelyesnél azonban más a helyzet, ezért kompromisszumként szerepelhet, mert a keményítő itt sikeresen lebomlik cukorrá s a fehérje is aminósavakra. Ilyen a lencse, mangó bab, esetleg adzuki bab. Ezek csíráztatott formában emészthetők a testnek ésszerű mennyiségben, de nem ideálisak, mert savas ásványi anyagokban gazdagok. hasonlóan a lucerna, vörös- v. bíborhere csíra is fogyasztható, ezek most aktuálisak mert D VITAMINT ADNAK. A napraforgo hajtás is azért ehető télen, és repcecsíra(D vit. szintén). De ezeket is csak ilyenkor, ínséges időben vehetjük elő, s kis mennyiségben, bőségben nem kellenek. eztek kiegészítések, nem ettől lesz energiánk, azt a gyümölcs adja.
Olvassuk el alábbi linkeket. Itt nagyon jól le van írva a probléma és sokkal több is.
http://www.rawfoodexplained.com/carbohy ... rates.html
http://www.rawfoodexplained.com/prepari ... arden.html
