Dátum: 2008. február 24. vasárnap, 00:00 Küldte: nawesh
Hétfőn Kecskeméten jártam. S vásároltam egy csomag aszalt gyümölcsöt.
Gondoltam, ha már a kecskeméti Jóga Körbe megyek oktatni, nem illő, ha üres kézzel jelenek meg a központban. Viszek prashadot. Ám mivel otthon nem volt időm vásárolni, bementem egy kecskeméti szupermarketba.
Ez a globalizáció?
Egy szegedi jógaoktató (India) Kecskeméten vásárol. Nem boltban, hanem szupermarketban (lám, már a szövegszerkesztő sem jelöli ki ezt az idegenből meggyökeresedő szót), mely persze nem magyar tulajdonú...
A globális játék persze folytatódott, mert a sors szeszélye folytán egy ún. Amerika mixet választottam ki. Aszalt gyümölcsök vegyesen. Megfelelőnek tűnt...
Már a Jóga Körben készültem a foglalkozásra, és az oltárhoz akartam rakni a prashadnak való aszalványokat, amikor azért szöget ütött a fejembe, vajon mitől Amerika mix, amit választottam?
Magyar cég gyártja a terméket. Ez jó. Magyarországon vásároljunk magyar terméket. Mert ezzel terheljük legkevésbé a környezetet. De a termékkel most alaposan melléfogtam:
Amerikát a chilei kék szőlőből készült mazsola képviselte. De volt a csomagban török sárgabarack, thaiföldi papaya és ananász, valamint fülöp-szigeteki banánchips.
Vagyis a zacskó tartalma három földrészt bejárt, amíg a csomagolóüzembe, majd a polcra került.
Amíg igaz, hogy egy új-zélandi kivi, amíg a Föld túlsó feléről hozzánk ér, súlyának hatszorosát kitevő üvegház hatást okozó gázt termel" a szállítás során, erre a mixre ez többszörösen igaz lehet.
Nos, így jártam...
Nos, így járunk...
Kecskeméti Jóga Kör: http://www.jogaszeged.hu/tanfolyamok.php#kecskemet
Nawesh
----------------------------------------------------------------------
Re: Globális gyümölcs
Küldte: giyandeva Dátum: 2008. február 25. hétfo, 09:35
A globalizáció elég kettős dolog... , az ember könnyen összeráncolja a homlokát pl. a kínából jött bio hajdinán, vagy a messzi iránból jött mazsolán, vagy az indiai basmati rizsen és a sort könnyen folytathatná bárki, hisz a voltokban ha nagyon akarjuk se tudunk mindíg hazait venni, kezdve a legalapvetőbb éllelmiszerekről...
Valamiért minden bizonnyal megéri... de ha belegondolunk a fűszereket és sok más dolgot már régóta importálunk, igaz a jelenség a XX. századdal vált tömegessé. De (le)mondanánk e vajon a keleti fűszerek egész konyhátátütő illatgőzéről, ínyünk kényeztetéséről, hogy bizony ejnye-bejnye?
Az Európában indiából importáljuk a keleti tanításokat, nagy tanítók, jógik repülnek éves szinten sokezer kilométert sokszor megkerülve a Földet minden évben szolgálva az emberiséget. Mondanánk e hogy a globalizáció rossz, mely összekapcsolaj a keletet a nyugattal?. Ősidők óta miért vágyunk messzi tájakra?