30 érv a vegetáriánusság mellett

Tanácsok és segítség azoknak, akik mégy csak ismerkednek a vegetárius élettel

30 érv a vegetáriánusság mellett

HozzászólásSzerző: Norci » 2011. feb. 11., pén. 11:24

  Jól rágd meg!!!


30 érv a vegetáriánusság mellett


A PETA információs anyagát felhasználva: http://www.goveg.com/feat/chewonthis/



1. MERT a húsevés a szívbetegséget és az emésztőrendszeri megbetegedéseket már gyermekkorban megalapozza

A hús rostban szegény, ugyanakkor bővelkedik zsírban és koleszterinben. Ezért Dr. Benjamin Spock „A baba és gyermekek táplálása” c. könyvében egyáltalán nem javasolja bármilyen hús fogyasztását. A magyar népesség világelső a kardiológiai megbetegedésekben, évente közel hetvenezren vesztik életüket e kór miatt. (Forrás: Magyar Orvosi Kamara Honlapja)

Emellett a rostszegény táplálkozás emésztőrendszeri megbetegedésekhez vezet, kialakul a krónikus székrekedés, mely további betegségek melegágya.






2. MERT a vegán táplálkozás segít megelőzni a szívbetegségeket

Az Ameriaki Szív Szövetség (AHA) diétája, mely húst is tartalmaz nem szűntette meg az erekben az elzáródást, míg Dr. Dean Ornish vegán diétája segített az érrendszeri panaszokban. Egy tanulmány bizonyította, hogy az AHA diétát követők ereinek állapotában átlagosan 28 százalékos romlás következett be, míg az Ornish diétát követőknél az átlagos 8 százalékos javulás volt jellemző.






3. MERT a húsevéstől és tejtermékek fogyasztásától elhízol

Mi az amerikai nemzet (a cikk az USA-ban írodott – a fordító megjegyzése), egyre kövérebbek leszünk. És az Attkins diéta a problémákat méginkább súlyosbítja, mert csak rövid ideig hatásos. A tiszta vegetárius diétát követők mindössze 2 százaléka túlsúlyos, ez 9-10 –e az elhízott ameriakai lakosságnak. (tehát az amerikaiak 18-20 százaléka kövér! – a fordító megjegyzése)






4. MERT nem szabadna hazudnod a gyerekeidnek arról, hogy mit eszel (és miként állítják elő!)

A gyermekek elszörnyednének, ha tisztában lennének azzal a kegyetlenséggel és erőszakkal, amivel a „nuggets”–ek, felvágottak, hurka és más húsételek készítése jár: csirkékből, disznókból és más állatokból. A gyermekek sokszor csak felnőttkorukban jönnek rá, hogy a véres hurkának miért az a neve, hogy is készül valójában...






5. MERT minden egyes darab csirke egy darab kaki

Az USDA tanulmánya szerint a levágott broiler csirkék 98% -ban találtak E. Coli baktériumot, ami a fekális szennyeződésre utal. A Coli baktériumokról, illetve a hús- és tejkészítményekben lévő további baktériumokról Tóth Gábor élelmiszeripari mérnök tartott kimerítő előadást a 2006. évi Vegetáriánus Fesztiválon.

Aktualitásként ajánljuk mindenki figyelmébe a Megetetett társadalom c. Filmet, mely szintén e témakört járja körbe.









6. MERT a hús szennyezett

Az állatok zsírszövetében és húsában, valamint tejében és természetesen az ebből készült tejtermékekben felhalmozódnak az olyan veszélyes anyagok, úgynevezett homotoxinok, mint a dioxinok, antibiotikumok, hormonok, növényvédőszerek, gyomírtók, nehézfémek, melyek a hőkezelésnek (pl. pasztörizálás) is ellenállnak! Az USA-ban például évente több mint 50 millió a hússal összefüggő fertőzést regisztrálnak, ebből több ezer végződik halálal.






7. MERT nem tisztességes

Az állatok megölése kizsákmányolás és kegyetlenség, nem emberhez méltó tett. Visszaélünk erőfölényünkkel, az állatokat kiszolgáltatott helyzetbe kényszerítjük és barbár módon, sokszor kínzásokkal kísérve megöljük.






8. MERT egyetlen élőlény sem akarja, hogy lemészárolják a családját

A tehenek szeretik a bocijukat, a kocák a malacaikat, a tyúkok a kiscsibéiket. A háziállatok szeretik a családjukat és meggyászolják, ha valamelyikük meghal.






9. MERT a húsevés és tejtermékek fogyasztása impotenciát okozhat

Vegetáriánussá válni jó alternatívája a Viagrának, mert míg a hús alapú táplálkozás elzárja az ereket és szívrohamhoz vezet, a vegán táplálkozás pozitív hatása kihat az összes szervre, köztük a szaporítószervekre is. Egy tanulmány szerint az idősebb 40-79 éves férfi korosztály egynegyede küzd merevedési problémákkal, valamnt a negyven év felettiek fele(!) tapasztalt már merevedési problémát, legalább egyszer az életében. Ellenben a vegetáriánus életmód érrendszerre gyakorolt pozitív hatása miatt vegetáriánus körökben ezzel nem, vagy csekély számban kell számolnunk.






10. MERT te sem ennéd meg a kutyád (vagy igen?)

A legtöbb ember elszörnyed, ha meghallja, hogy más kultúrákban megeszik a kutyákat vagy a bálnákat, pedig ezek az állatok sem szenvednek többet, mint a háztáji állatok (melyet húsukért, bőrükért, tejtermékeikért, tojásukért tartunk és épp olyan szenvedéssel teli az életük és kegyetlen a haláluk, éljenek háztájon vagy nagyüzemi gazdaságokban). Csak megszokás kérdése, hogy ki milyen állatot eszik meg keleten vagy nyugaton. Minden állat élőlény, legyen az csirke, vagy ló, vagy kutya.





11. MERT a kergemarha-kór, a madárinfluenza és más, állatok által terjesztett betegségek mindenhol jelen vannak a világon

Bármely állat agya képes elkapni a fertőzést; és még mindig jellemző, hogy csirkék és disznók millióit etetik, melyek közt számos fertőzött, áthágva a WHO szabályát, melyet Európa és Japán is követ.

Sokáig homály fedte, hogy a szarvasmarhák, hogy kapták meg a fertőzést. A vitát végül is az angliai tehenek döntötték el: ezeket az állatokat az ember kényszeríttette "ipari kannibalizmusra" - agyonsterilizált tápkeveréket etettek velük. A tápszer elhullott társaik testfehérjéit tartalmazta, amiben a fertőtlenítés után valóban nem maradt életképes virális vagy bakteriális kórokozó. De ott maradt egy hibás szerkezetű fehérje, amely a tápot fogyasztó állatra végzetes hatású volt. Hasonló úton a fertőzés már az angliai macskákhoz is eljutott.






12. MERT az erőszakot megállíthatod

Néha azt érezzük, hogy nem sokat tehetünk a háborúk vagy az erőszak más formái ellen; de azáltal, hogy nem vesszük meg a húsipari termékeket, nem támogatjuk, sőt, bojkottáljuk a vágóhidakat, ezzel az erőszak ellen emeljük fel hangunkat. Kutatások szerint az állatok ellen elkövetett erőszakos cselekmények „belépők” az embertársainkkal szemben elkövetett erőszakhoz.

Szadista emberek gyakran használnak szadizmusuk tárgyaként állatokat. A fejlett országokban erős állatvédő mozgalmak tevékenykednek. Felismerték, hogy az állatvédelem végsősoron az emberek érdekét is szolgálja. Ismertek például olyan esetek, amikor a későbbi többszörös gyilkos ámokfutók először állatokat kínoztak, öltek. Így az állatkínzás az emberek elleni erőszakos bűncselekmények főpróbájának szerepét is játszhatja.






13. MERT a létfenntartásért senkinek nem kellene ölni


A vágóhídi munkásoknál a legnagyobb a lelki sérüléseknek és betegségeknek a gyakorisága és egy ilyen helyen dolgozva bárkiben eltompulna a könyörület érzése.


Ugyanakkor számos bizonyíték támasztja alá, hogy a körültekintően kialakított vegetáriánus táplálkozás tartalmaz minden olyan tápanyagot, vitamint és nyomelemet, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van, így az állatok megölése és megevése szükségtelen kegyetlenség.





14. MERT nem kell nagy embernek lenned, hogy megverj egy állatot... és még ekkorának se, hogy megedd

Ha húst eszel, akkor azért fizetsz, hogy mások kegyetlenséget kövessenek el a háztáji állatokon. Ha ugyanezt kutyákkal vagy macskákkal tennnéd, minden bizonnyal bűnösnek ítélnének a legtöbb európai országban, köztük Magyarországon is (ezt az állatvédelmi törvény biztosítja).






15. MERT egy állat sem kíván meghalni, csak hogy kényesztetsd az ízlelőbimbóidat

Az ember pillanatnyi vágya a hús ízére nem mérhető össze azzal a vággyal, melyet az állatok kívánnak, hogy ne kínozzák és kegyetlenül ne koncolják fel őket.

A gasztronómiai élvezetet ugyanakkor növényi ételekben is megtalálod, mindamellett hogy egészségedre is vigyázol!





16. MERT azt az élelmet, amit az állatoknak adtunk, adhattuk volna az éhező embereknek is

A gabona jelentős százalékát használják állatok etetésére. Ha az állatoknak szánt gabona-, szója- és kukoricamennyiség nagy részét emberi táplálásra fordítanánk, elegendő élelmiszer lenne a világ éhezői számára. (pl. az USA mezőgazdasági területének 8 százalékát használják – csirkék, disznók, és más nagyüzemi farmállatok – takarmányozására.)





17. MERT az USA-ban felhasznált víz fele(!) elpocséklódik az állattartásra, hogy állati eredetű élelmiszereket termeljünk

Egy teljesen növényi étendhez napi 300 gallon víz szükséges, míg a hús alapú táplálkozáshoz napi 4000(!) gallon. (1 USA gallon = 3,78 liter) A TIME magazin beszámol arról, hogy szerte a világon egyre több vizet pazarlunk el csirkék, disznók, és borjúk felnevelésére, ahelyett hogy elsődlegesen növényi terményeket termelnénk. Hosszú távon ez a pazarlás kutak millióinak kiszáradásához fog vezetni.





18. MERT ha húst eszel, nem hívhatod magadat környezetvédőnek, és a fenntartható fejlődés ellen vétesz

Ha az állatoknak adod azt a terményt és vizet, amit te magad is megehetnél, majd az állatot levágod és megeszed, akkor a Földanyát, a természetet olyan szinten zsákmányolod ki, hogy unokáid lába alól a talajt, az emberiségtől a jövőt veszed el.

A nagyüzemi gazdaságok több vizet használnak, mint az összes lakossági fogyasztó egybevéve, valamint 130-szor több hulladékot termelnek, mint a teljes amerikai lakosság. A nagyüzemi állattartás a fosszilis gázkibocsátás több mint 1/3 -át termeli (Az USA-ra vonatkozó adat); A nagyüzemi állattartás tönkreteszi a termőtalaj 1/4 –ét, a tartós környezeti katasztrófát pedig nem lehet helyrehozni.






19. MERT az állatok védtelenek

A Nobel díjas Isaac Bashevis Singer az állatfajokat nevezte meg a rasszizmus legszélsőségesebben kitett áldozatának, mert az állatok azok, akik a legkevésbé tudják megvédeni saját magukat, és a legkönnyebben válnak áldozattá.






20. MERT az állatok fájdalmat éreznek, és visítnak.


Ha megégeted őket, érzik. Ha elektromosan sokkolod őked, érzik. Az állatok az emberekhez hasonlóan érzik a fájdalmat, megegyező intenzitással.






21. MERT nem akarnak meghalni


Az állatoknak az élet ugyanolyan kedves, mint az emberek számára.






22. MERT az állatok félnek


Ahogy mi is, az állatok félelem vagy sebesülés/halál közelsége esetén feláll a szőr a hátukon, összevizelik magukat, kirázza a hideg őket.






23. MERT nem számít, hogy szabdalod, álcázod különböző módszerekkel, az csak hús marad

Ahogy mi is, úgy az állatok is húsból, csontból és vérből állnak. Tehát a „hús” (amit megeszünk) egy megszépített kifejezésünk egy bomló tetemre, amit ételnek használunk. Ha elütnek egy kutyát, azt mondjuk rá, dög. Ha egy sertéskarajt látunk a hentesnél, azt mondjuk, hús. Valóban van különbség?

A mai fogyasztói társadalom célja az „észnélküli fogyasztás”, melynek kifinomult eszközei nem nélkülözik az átverést, lelkiismeretünk, bűntudatunk elaltatását sem: egyre több készétellel, agyonfűszerezett, álcázott állati részekkel vernek át minket. Konyhakészen állnak a boltok polcain a húskészítmények, hogy a háziasszonynak minél kevesebb dolga legyen vele, és lehetőleg ne gondolkodjon el azon, honnan is van az az „étel”. Sokan gondolják azt – talán nem véletlenül -, hogy ha a vágóhidaknak üvegfaluk lenne, többen lennének vegetáriánusok. Ezt a húsipar is tudja, ezért veti be a fenti trükköket. De csak rajtunk múlik, hogy átlátunk-e rajtuk... mint ahogy az is, hogy az üvegfalon benézünk-e...






24. MERT a kereskedelem nem ment fel a gyilkosság alól

A csirkéket, disznókat, és más állatokat tömegesen felkoncoló iparágak hatalmasak, de itt az idő, hogy múlt „időbe tegyük” ezt is, mint a rabszolga kereskedelmet (aminek régen hasonlóan nagy érdekeltsége volt). A hús- és tejipar fennmaradása, boldogulása rajtunk, vásárlókon, fogyasztókon múlik: a keresletre építenek, belőlünk élnek meg. Ha csökken a kereslet a termékeik iránt, ők is csökkenteni fogják a mészárlást és kizsákmányolást.






25. MERT még a börtönök sem ennyire zsúfoltak

Az állatok a nagyüzemi gazdaságokban bezsúfoltan élnek olyan kis helyen, ahol egész életükben semmilyen számukra természetes dolgot nem tudnak csinálni. Egész álló nap az ürülékükben topogva, tápszereken tengetik - a rövidtávú profit érdekében minél rövidebbre szánt, felturbózott - életüket.





26. MERT ez nem az, amit a szép csomagolás mutat – avagy nem mind ehető, ami vehető

A csirkék, disznók és más nagyüzemi gazdaságokban élő állatok soha nem szívhatnak friss levegőt, nem érezhetik a napsütést a hátukon, nem építhetnek fészket/almot, nem nevelhetik fel kölykeiket, és nem tehetnek semmit, amit egyébként születésüktől kezdve megtennének. Életük mesterséges körülmények közé szorított, a profittermelés érdekében különböző, hosszú távon az emberi egészségre káros szerekkel, antibiotikumokkal, hormonokkal kezelik őket, mely szerek a húsukat és tejüket elfogyasztó emberekre is hatnak.

Az eleve „szennyezett” alapanyagokból felhasználó hús- és tejüzemek aztán tovább rontják a helyzetet: mindenki tudja, hogy mi van a felvágottakban, párizsikban, hogy mi mindent bele nem darálnak a májkrémekbe, löncshusokba. A hús- és tejipar „melléktermékei” folyamatosan felhasználásra kerülnek: a kenyerekbe, kalácsokba és margarinokba az állati csontokból készült „liszt” kerül, a marhavér pedig a csokoládékba...

És végül, de nem utolsó sorban – természetesen – sok szó esett már arról, hogy a tartási és feldolgozási körülményeken túl a hús önmagában sem egészséges magas fehérje, alacsony rosttartalma, húgysavtartalma, stb. miatt. A húsfogyasztással összefüggésbe hozható betegségek sora igen figyelemre méltó.






27. MERT mindenki szabad akar lenni

Tudjuk, hogy ha a madarakat (otthon) kiengedjük a kalitkából, a kutyákat elengedjük a parkban - és ez szintén igaz a háztáji állatokra – akkor ők is élvezik a szabadságot, ahogy az ember is.






28. MERT a halevés nem tesz vegetáriánussá

A halak a madarakhoz és emlősökhöz hasonlóan reagálnak a fájdalomra; érdekes lények, akiknek megvan a saját természetük. A „Hal és halászat” tudományos publikáció leírja, hogy a halak „igen intelligensek” – hosszú távú memóriával rendelkeznek, egymástól tanulnak, eszközöket használnak, szociális hiearchiába rendeződnek és „ sok tekintetben a főemlősökhöz hasonlíthatóak”. Magyarázza Dr. Sylvia Earle tengerbiológus: „ a halak olyan jóindulatúak, olyan kíváncsiak. Tudod a halak érzékenyek, saját személyiséggel rendelkeznek, megsértődnek, amikor bántják őket.”

Attól még, mert ők nem adnak ki hangokat, még ugyanúgy fájdalmat élnek át, mint bármelyik másik állat. HALld meg te is a fájdalmukat!

Egészségügyi okokból nézve a halfogyasztás során felmerül a nehézfém-szennyeződés veszélye. A környezetünk nagymértékű szennyezése következtében vizeink is egyre több olyan szennyeződést tartalmaznak, melyek hatással vannak a benne lévő állatok életére, húsára. Azt is tudjuk, hogy a halak bőre nem „lélegzik”, méregtelenít – csakúgy, mint a pulykáé - ezért a bekerülő mérgek nagymértékben tárolódnak el a hal húsában. Ezen túl a halhús igen magas fehérjetartalmú, a túlzott fehérjefogyasztás pedig számos betegség kiindulópontja, pl. kálciumhiány, ezáltal csontritkulás, savasodás, stb.






29. MERT az erő nem formálhat jogot

Mint emberi faj elértük azt a fejlődési fokot, hogy felismerjük: más fajok is megérdemlik az előzékenységet; ugyanúgy, ahogy végül beláttuk, hogy a rabszolgaság helytelen volt, hogy a nők szavazati kérelme jogos volt, ahogy nem szabadna bántalmazni a gyermekeket gyereknevelés címén, stb.





ÉS MERT TUDOD, HOGY EZ HELYTELEN
Avatar
Norci
Grafomán
 
Hsz: 826
Csatlakozott: 2004. dec. 31., pén. 1:00


Re: 30 érv a vegetáriánusság mellett

HozzászólásSzerző: nawesh » 2011. ápr. 26., kedd 22:39

A hús valódi ára

Mottó: Ha mindenki vega lenne, hetek alatt felzabálnánk a FÖLDET!!!

Az állatok megeszik a növényeket, az ember meg az állatokat...Ez a világ rendje, a táplálkozási piramis, mely tetején, természetesen a teremtés koronája, az ember áll...

Még annak ellenére is, hogy egy ősi, sokak által tisztelt szent könyvben ott áll fehéren-feketén: Ne ölj!

Egy híres zenész, az ex-Beatles tag Paul McCartney sommásan így fogalmazta meg az öléssel kapcsolatos álláspontját: Ha a vágóhidaknak üvegfaluk lenne, mindenki vegetárius lenne!

Néhány nappal ezelőtt emlékeztünk meg a Föld Napjáról. Olyan ez, mintha a bolygónk születésnapját ünnepelnénk április 22-én. http://zold.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=105530 A Föld Napja igazi sikertörténet. Már az első alkalomal, 1971-ben az Egyesült Államokban 25 millió ember gondolkodott bolygónk nehéz sorsáról.

Légy te a változás, amit látni akarsz! - mondta Mahatma GhandiJi.

41 évvel később a Föld több, mint 100 országában sok száz millióan fejezték ki akaratukat, meg kellene óvnunk a Földet. Mi történt 41 év alatt? Az emberiség ökológiai lábnyoma olyan hatalmasra nőtt, hogy majd másfél Föld bolygó erőforrásaira lenne szükség a jelenlegi szükségletek kielégítésére.

S a hangsúly most a szükségleteken van...

Mert mire is van igazán szükségünk? Tiszta ivóvízre, élelemre, lakni valahol, tanulni, dolgozni, boldog családban, közösségben élni. Természetes szükségletek, melyek sok embernek nem adatnak meg. Nagyon-nagyon kevés az az ember, akinek minden megadatik...

Megnyitjuk a csapot és tiszta ivóvíz folyik belőle. Olyan természetes mozdulat ez. Fogmosás közben folyamatosan folyatjuk a vizet, vagy egy alkalommal 10-12 liter vizet húzunk le a wc-n. Legyintünk, mit számít ez. Ha leosztjuk a víz árát, egy wc-öblítés nem több talán 50 fillérnél!

Két milliárd embertársunknak nem jut mindig tiszta ivóvíz. A harmadik világban az asszonyoknak átlagosan naponta 6 km-t kell gyalogolniuk a vízért.

Persze ere mondhatjuk, demagógia. Attól, hogy itthon a belvíz sújtotta Magyarországon pazaroljuk a vizet, nem jut kevesebb a szomáliai menekülttábor lakóinak. Biztos? Egyiptom majd 80 millió lakosának nagy része a Nílus keskeny, termékeny sávjában él. Magasak az élelmiszerárak, pedig Egyiptomból még exportra is jut. Vagy nem láttunk még a magyar szupermarketekben egyiptomi burgonyát, dinnyét, vagy éppen szőlőt?

Vajon mennyi vízre van szükség 1 kg burgonya előállításához? 900 literre...Kb...Ha az egyiptomi burgonyát vásároljuk meg, nem támogatjuk a magyar mezőgazdaságot (kevesebb munkahely, kevesebb adó folyik be), de gyakorlatilag elvettünk az egyiptomiaktól 900 liter ivóvizet.

Persze ez is csak demagógia...

Ahogy az is, mennyire befolyásolja ökológiai lábnyomunkat, milyen élelmiszert is fogyasztunk!

Fontos, honnan származik az élelmiszer. Milyen sokat kell utaznia, amíg az asztalunkra kerül. A szállítás rengeteg üvegházhatású gázkibocsátással jár. Egy új-zélandi kivi esetében pl. a súlyának hatszorosa mennyiségű gáz képződik a szállítás során.

Egy kg kukorica termeléséhez szükséges ugyancsak 900 liter víz. Egy kg kukoricát megehet egy tehén, sertés, vagy baromfi és persze felzabálhatják a vegetáriusok is. Vajon mennyi víz szükséges 1 kg hús „előállításához”? Nagyjából 20 ezer (!) liter... Hogy is van ez? 20 ezer liter vízzel „megtermelhetünk” 21 kg kukoricát, vagy 1 kg húst?

Nem vagyok matematikus, de felmerül a kérdés: mennyi ember lakhat jól 1 kg húsból? (Köret nélkül persze!) és mennyien lakhatnak jól 21 kg kukoricából?

Sok szervezet látványos akciókkal hívja fel erre a figyelmet. http://www.youtube.com/watch?v=CwyI9QzVA_4

De még egy oldalról vizsgáljuk meg a mérhetetlen pazarlást:

Adott egy földterület, mondjuk egy hektár. Itt annyi takarmányt sikerül megtermelni és feletetni az állatokkal, hogy ha levágjuk az állatot, egy ember egy évig ehet a húsából.

Ha ugyanezen a földterületen növényeket termesztünk, melyek egy részét az emberek fogyasztják el, másik részét az állatok, amelyeket nem a húsáért tenyésztünk, hanem a tejéért, akkor már 20 ember lakhat jól.

S ha ugyanezen a földterületen azért termesztünk növényeket, hogy az emberek közvetlenül fogyaszthassák el, akkor 50 ember lakhat jól...

Nem vagyok matematikus, de melyik a több? Az egy, a húsz, vagy az ötven? Melyik a több? A hét milliárd ember, akik közül majd egy milliárd tartósan éhezik, vagy a hatvan milliárd állat, melyet leölnek, hogy kb 4-4,5 milliárd embertársunk megegye őket?

No, ennyit arról, hogy a vegetáriusok felzabálnák a növényeket...

Ui: Olyan vegetárius vagyok, aki élete első 15 évében evett húst, tehát nincs semmilyen erkölcsi „fölényem”, hogy megítéljek másokat, mert húst esznek. Olyan vegetárius vagyok, akinek a szülei, munkatársai, barátai közül sokan húst esznek (és persze sokan nem). Nem érzem magam többnek (de kevesebbnek sem) náluk magam. De olyan vegetárius vagyok, aki nem hallgathat, mert a Föld, közös lakóhelyünk nagy bajban van!!!

Hiszek a szavak erejében. Engem az idősebb Schirilla György Vegetáriánuskönyve győzött meg.

Másokat egy betegség, vagy egy vágóhídi állat riadt tekintete... Igen, vegetárius vagyok...Mert ez az egyetlen út a fenntartható világ felé...

Szeretettel:

Nawesh

:director:
Nawesh"A világbéke a Te kezedben van" - Swami MaheshwaranandaJiJóga a mindennapi életben rendszer - Magyarországi Központ:www.joga.huJóga a Mindennapi Életben Egyesület - Szeged: www.yoga.szeged.hu
Avatar
nawesh
Grafomán
 
Hsz: 1619
Csatlakozott: 2004. szept. 20., hétf. 0:00
Tartózkodási hely: Szeged


Vissza: Kezdő vegi

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 9 vendég

cron