Gyakran feltett kérdések a veganizmusról

Tanácsok és segítség azoknak, akik mégy csak ismerkednek a vegetárius élettel

Gyakran feltett kérdések a veganizmusról

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. nov. 6., vas. 18:01

Gyakran feltett kérdések a veganizmusról I-rész
Dátum: 2007. január 29. hétfo, 07:00 Küldte: boldogsag

Állatokról, egészségről és táplálkozásról, erkölcsről és vallásról, vegan életmódról

Állatok

Miért kellene törődnünk az állatokkal?
A legtöbb ember hiszi, hogy a szükségtelen szenvedés rossz. Más állatok – különösen a gerincesek – ugyanúgy szenvednek a fizikai, sőt érzelmi stressztől, mint az emberek. Ezért kell komolyan vennünk az állatok szenvedését. Mivel az állati termékek nem az étrendünk szükséges részei, a veganizmus egyike a leghatékonyabb módoknak, amelyek csökkentik az állatok szenvedését.

Miért áldozzák fel az emberek a kényelmüket, a vágyaikat és a pénzüket egy állat kedvéért?
Erkölcsös lényeknek mondjuk magunkat, akik nemcsak azért cselekszenek, hogy kielégítsék a hedonista ösztöneiket. Nem akarunk olyan társadalomban élni, ahol az emberek szabadon kiélhetik a vágyaikat, ahol az erősebbek szenvedést okozhatnak a gyengébbeknek, ha úgy akarják. Mivel igazolhatjuk az állati termékek utáni vágyunkat, ha az állatoknak szenvedniük kell azért, hogy a termékeket biztosítsák?

Szerencsére a vegan étrendben nincs semmi, ami eleve kevésbé kielégítő vagy költségesebb lenne. A bab és a rizs olcsóbb, mint a marha- vagy sertéshús; egy vegeburgert olcsóbb megmelegíteni, mint megvenni egy Big Mac-et; és a legtöbb ember a vegan ételt éppen olyan ízletesnek találja, mint a nem vegant. Ha ez nem is így lenne, a legtöbb vegan akkor sem fogyasztana állatokat vagy állati termékeket, mert nem akarnak szükségtelen szenvedést okozni, a kényelemre, ízre vagy költségre való tekintet nélkül. Fontosabb az erkölcsileg következetes élet.

Az állatok úgyis meghalnak, nemde? És ha nem esszük meg az állatokat, nem fogják ellepni a világot?
Nem azért öljük vagy esszük meg az állatokat, hogy megmentsük őket a természetes haláltól. Több, mint 9 milliárd állatot tartunk a farmokon Amerikában minden évben, mert a fogyasztók állati termékeket igényelnek. Ha nem veszünk több állati terméket, az állattartókat és a feldolgozókat semmi nem ösztönzi arra, hogy tenyésszék ezeket az állatokat.

Miért aggasztana engem az állatok szenvedése, amikor olyan sok ember szenved a világban?
Mindenkinek korlátozott az ideje, energiája és a pénze. Az emberi szenvedésnek sokféle, gyakran távoli és egyének számára különösen nehezen megoldható oka van. Az állatok szenvedésének oka és gyógymódja gyakran egyszerűbb, és itt van körülöttünk. A vegan étrend elfogadásána nagy kihatása lehet arra, hogy csökkentse a szenvedést a világban.

Peter Singer írja Az állatok felszabadítása-ban:

A tényezők között, amelyek megnehezítik, hogy az emberek ráébredjenek az állatok érdekeire, talán azt a feltételezést a legnehezebb legyőzni, hogy „az ember az első,” az állatokkal kapcsolatos probléma, mint komoly erkölcsi vagy politikai kérdés, össze sem hasonlítható az emberek problémáival. Sok mindent lehet mondani erről a feltételezésről. Először, ez önmagában véve egy faj előnyben részesítése. Aki nem tanulmányozta alaposan a témát, hogyan tudhatja, hogy ez a probléma nem olyan komoly, mint az emberi szenvedés problémái? Ezt csak az állíthatja, aki feltételezi, hogy az állatok nem igazán számítanak, és akármennyit szenvednek, a szenvedésük kevésbé fontos, mint az embereké. De a fájdalom az fájdalom, a szükségtelen fájdalom és szenvedés megelőzésének fontossága nem csökken azért, mert a szenvedő lény nem a mi fajunkhoz tartozik. Mit gondolnánk arról, aki azt mondja, „elsők a fehérek,” a szegénység Afrikában nem olyan komoly probléma, mint Európában?

Igaz, hogy a világ sok problémája megérdemli az időnket és az energiánkat. Éhínség és szegénység ... mind fontos kérdések, és ki mondhatja meg, melyik a legfontosabb? Ha egyszer félretettük a faji előítéletet, láthatjuk, hogy a nem-emberi fajok emberek általi elnyomása is itt van valahol e kérdések között. Rendkívüli szenvedést okozhatunk a nem emberi lényeknek, és az érintettek száma óriási ... [és] legalább annyi gondot kellene okozzon, különösen mert ez a szenvedés annyira szükségtelen, és könnyen meg lehetne szüntetni, ha akarnánk. Az értelmes emberek meg akarják akadályozni a háborút, a faji egyenlőtlenséget, a szegénységet és a munkanélküliséget; az a probléma, hogy ezeket a dolgokat már sok éve meg akarjuk akadályozni, és el kell ismerni, hogy többnyire nem igazán tudjuk, hogyan tegyük meg. Ehhez képest az állatok szenvedésének csökkentése viszonylag egyszerű, ha egyszer az emberek eldöntik, hogy ezt akarják.

Mindenesetre, az „első az ember” elgondolást gyakrabban használják mentségként, miért nem tesznek bármit az állatokért, mint hiteles választást az összeférhetetlen alternatívák között. Mert az az igazság, hogy itt nincs összeférhetetlenség ... semmi nem állíthatja meg azokat, akik idejüket és energiájukat az emberek problémáinak szentelik, hogy ne csatlakozzanak az agroüzleti kegyetlenség termékei bojkottjához. Nem igényel több időt vegetáriánusnak lenni, mint megenni az állatok húsát. Valójában ... azoknak, akik azt állítják, hogy törődnek az emberek javával és a környezetvédelemmel, már csak ezért is vegetáriánusoknak kellene lenniük. Ezáltal több lenne a gabona az emberek ellátásához, csökkenne a szennyezés, vizet és energiát lehetne megtakarítani, nem irtanának ki több erdőt; azonkívül, mivel a vegetáriánus étrend olcsóbb, mint a húsételeken alapuló, több pénz maradna az éhínség enyhítésére, a népesség szabályozására, vagy bármilyen szociális vagy politikai ügyre, amit a legsürgősebbnek gondolnak. ... Amikor a nem-vegetáriánusok azt mondják, hogy „első az emberek problémája,” arra kell gondolnom, pontosan mit tesznek az emberekért, ami arra kényszeríti őket, hogy továbbra is támogassák az állatok pazarló, kegyetlen kihasználását." A Nobel-díjas Romain Rolland írta a Jean Christophe-ban: Annak, akinek az elméje szabad, az állatok szenvedése sokkal elviselhetetlenebb, mint az embereké. Mert az emberek esetében legalább elismerik, hogy a szenvedés rossz, és az okozója bűnöző. De minden nap sok ezer állatot mészárolnak le haszontalanul, a lelkiismeretfurdalás árnyéka nélkül. Ha valaki fölemlegetné, azt gondolnák, hogy nevetséges. És ez a megbocsáthatatlan bűn. Ezért lehet elfogadni, hogy az emberek szenvedhetnek. Bosszúért kiált, bosszút kell állni az egész emberi fajon. Ha van Isten, és ezt tűri, bosszút kell állni Istenen
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1061
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Re: Gyakran feltett kérdések a veganizmusról II-rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. nov. 8., kedd 13:53

Gyakran feltett kérdések a veganizmusról II-rész
Dátum: 2007. február 06. kedd, 07:00 Küldte: Boldogsag

Állatokról, egészségről és táplálkozásról, erkölcsről és vallásról, vegan életmódról.

Mi van a szabad állattartással?
Egyre több ember keresi a szabadon tartott állatok termékeit, mint a gyárilag előállított állati termékek alternatíváját. A tojás (és baromfi) „szabad tartásnak” számít, ha van USDA-bizonyítány arról, hogy az állatokat szabadon tartották. Nincs benne semmi más kritérium, pl. környezeti minőség, a szabadtéri terület nagysága, a madarak száma, vagy az egy madárra eső terület. Tipikusan, a szabadon tartott csirke a keltetőben kel ki, 1-2 négyzetláb terület jut egy madárra, és ha kimehetnek, versenyezniük kell a többi csirkével, hogy eljussanak a kis kijárathoz, amely egy sáros, tyúkszarral teli területre vezet. Bár a csirkék 12 évig is élhetnének, a szabadon tartott csirkéket ugyanakkor ölik le, mint a ketrecben tartottakat, 1-2 év után. A szabadtartásnál a kakasokat éppúgy kiszűrik már a születésnél, mint a baromfigyár-farmokon. Lehet, hogy a szabad tartás jobb, de semmi esetre nem mentes a kegyetlenségtől.

Az Associated Press jelentette, 1998 március 11-én:

A szabadon tartott csirkék egyes fogyasztók elméjében a pajta körül elégedetten kapirgáló szárnyasok képét idézi fel, de az igazság az, a csirketartónak nem kell mást tennie, mint néha kiengedni a madarakat, amikor egy kis szabadságot akarnak, vagy bent tartja őket sok száz vagy ezer madárral, olyan körülmények között, hogy az állami szabályok szerint még szabad állattartóknak számítsanak.

Mivel a szabadon tartott állatokat is úgy tekintik, meg lehet ölni, meg lehet enni, sok visszaélés történik a kezelés, szállítás és levágás során. A szabadon élő állatokat, mint minden, tejükért és tojásukért tartott állatot, sokkal korábban ölik meg, mint a normál élettartamuk.

Azt gondolod, nem helyes egy állatot házi kedvencként tartani?
Ami a szenvedés csökkentését illeti, elvben nincs semmi rossz abban, ha együtt élünk egy állattal. Ami a részleteket illeti, attól függ. Ha magadhoz veszel egy állatot a menhelyről, boldog otthont, jó életet adsz neki (feltéve, hogy jó vagy hozzá). Ha egy boltban vetted az állatot, hozzájárulsz a házi kedvencekként tenyésztett állatok támogatásához és az üzlet bővítéséhez – ami valószínűleg fokozza a szenvedést a világon.

A Vegan Outreach nem foglal állást, hogy a kutyáknak, és különösen a macskáknak veganként kellene-e élniük. Azok, akik vegan étrendre próbálták fogni a kedvenceiket, azt mondják, megfelelő tervezéssel sok (és talán a legtöbb) kutya és macska jól megél vegan étrenden – de egyes macskák nem.

Mi van az állatkísérletekkel?
Két Vegan Outreach filozófiai írás foglalkozik ezzel: Beyond és Theory. Nem kell élveboncolás-ellenesnek lennünk ahhoz, hogy abbahagyjuk a húsevést. Mindegy, hogy mit gondolunk erről vagy más kérdésről, csökkenthetjük a világ szenvedését, ha nem eszünk többé húst
www. stephen.knapp@com
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1061
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Gyakran feltett kérdések a veganizmusról III-rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. nov. 11., pén. 9:52

Gyakran feltett kérdések a veganizmusról III-rész
Dátum: 2007. február 20. kedd, 07:00 Küldte: boldogsag

Állatokról, egészségről és táplálkozásról, erkölcsről és vallásról, vegan életmódról.

Egészség és táplálkozás

Egészséges a vegan étrend?
Mint minden étrendet, a vegant is meg kell tervezni. Ha azonban megfelelően megtervezték, a vegan étrend sokkal egészségesebb lehet, mint a hagyományos amerikai. 1196-ban az American Dietetic Association a vegetáriánus étrendekről kiadott beszámolójában közölte, hogy a vegan és vegetáriánus étrend jelentősen csökkentheti a szívbetegségek, vastagbél és tüdőrák, csontritkulás, cukorbaj, vesebaj, magas vérnyomás, elhízás és számos más egészségi probléma kockázatát.

A tehéntej ideális zsír- és fehérjemennyiséget tartalmaz a borjak számára, ez azonban túl sok az embereknek. És a tojásban több a koleszterol, mint bármely más ételben, vagyis jelentősen hozzájárulnak a kardiovaszkuláris betegségekhez.

A vegan ételek, pl. egész magvak, zöldségek, gyümölcsök és bab zsírtartalma alacsony, koleszterolt nem, viszont sok rostot és tápanyagot tartalmaznak. A veganok az összes szükséges fehérjét megkaphatják a hüvelyesekből (pl. bab, tofu, amerikai mogyoró) és a magvakból (pl. rizs, kukorica, teljesbúza kenyér és száraztészta); a kalciumot a brokkoliból, kelkáposztából, káposztából, tofuból, zöldséglevekből és szójatejből; a vasat a csicseri borsóból, spenótból, pinto babból és szójatermékekből; és a B12-t vitaminokkal kiegészített ételekből vagy adalékokból. A megtervezett vegan étrend biztosítja azokat a tápanyagokat, amelyekről iskolásgyerek korunkban azt tanultuk, hogy csak állati termékekből származnak






------------------------------------------------------------


Re: Gyakran feltett kérdések a veganizmusról III-rész
Küldte: Fanni Dátum: 2007. február 20. kedd, 12:20

Ami tejet illeti,tényleg érdemes belegondolnunk, hogy pl. a benne lévő növekedés hormonok azért vannak, hogy a kisboci nőjjön.
Mi már felnőttünk...
Az is borzasztó, hogy a tejet a kisboci meg sem kapja (EZ ÁLLATKÍNZÁS!!!!), hanem az eljut a fogyasztókhoz. A kisboci mást kap helyette. (pl. 1997-ig ipari vért kapott az anyatej helyett, majd betiltották a kergemarhakór miatt- de ki tudja, így is mik folyanak a színfalak mögött).
A normál tejben, ha házitejről van szó csirkezsír biztosítja a zsírtaltalmat!!, mert a tejből minden hasznosíthatót kiszednek (tejszínnek, tejfőlnek).

Úgy lenne ?talán? elfogadható a tejfogyasztás, ha az állatot élete végéig megbecsülnék, és nem vágnák le, mikor már nem ad tejet.
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1061
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Gyakran feltett kérdések a veganizmusról I-rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. nov. 14., hétf. 9:46

Gyakran feltett kérdések a veganizmusról IV-rész
Dátum: 2007. március 06. kedd, 07:00 Küldte: boldogsag



Állatokról, egészségről és táplálkozásról, erkölcsről és vallásról, vegan életmódról.

Erkölcs és vallásMiért nem helyes húst enni?
Nem az a kérdés, hogy helyes, vagy helytelen. Ha azt akarjuk, hogy kevesebb állat szenvedjen és haljon meg, akkor ne támogassuk a régi gyakorlatot, ne fogyasszunk állati termékeket.

Van szerepe a vallásnak a vegan közösségben?
Egyes veganok úgy látják, hogy a vallási felfogásuk megfelel az erkölcsi elkötelezettségüknek. Más veganok esetében a vallásnak semmi köze az elkötelezettségükhöz.

Nem azt mondja a Biblia, hogy húst kell ennünk?
A Biblia sehol sem mondja, hogy meg kell ennünk az állatokat. Csak mert a Biblia nem tilt meg valamit határozottan, az még nem válik helyessé. Például:

Ha pedig elszegényedik melletted a te atyádfia, és eladja magát néked: ne szolgáltassad úgy, mint rabszolgát.... Mind szolgád, mind szolgálóleányod, akik lesznek néked, a körületek lévő népek közül legyenek; azokból vásárolj szolgát és szolgálóleányt. Meg a zsellérek gyermekei közül is, akik nálatok tartózkodnak, azokból is vásárolhattok, és azoknak nemzetségéből, akik veletek vannak, akiket a ti földeteken nemzettek; és legyenek a ti tulajdonotok. És örökül hagyhatjátok azokat a ti utánatok való fiaitoknak, hogy örökségül bírják azokat; örökké dolgoztathattok velük.

Leviticus 25: 39-46

A Bibliát sokféleképpen értelmezik. Az egyik az a nézet, hogy Isten a paradicsomi állapotot szánta az emberiségnek, és ebben az állapotban Ádám és Éva nem ettek állati termékeket.

Sok jámbor keresztény és zsidó vegetáriánus vagy vegan, és a legtöbb teológus egyetértene abban, hogy egy jóakaratú Isten senkit nem fog elítélni azért, mert részvétteljes az állatokkal szemben.

www. stephen.knapp@com
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1061
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00

Re: Gyakran feltett kérdések a veganizmusról V-rész

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. nov. 17., csüt. 10:05

Gyakran feltett kérdések a veganizmusról V-rész
Dátum: 2007. március 19. hétfo, 07:00 Küldte: boldogsag



Állatokról, egészségről és táplálkozásról, erkölcsről és vallásról, vegan életmódról.

Veganként élniNem nehéz veganként élni?
Lehetséges, különösen ha túl magasra tesszük a mércét. Fontos, hogy jól érezzük magunkat, a lehetőségeinken belül maradjunk. Lehet, hogy az állati termékek teljes kiiktatása az ideális, de bármilyen csökkentés egy lépés a helyes irányban. A vegan életmód állandó folyamat. Mindenki úgy halad, ahogyan tud, és gondoljon arra, hogy minden, a veganizmus felé tett lépés pozitív. Nagyon fontos arra koncentrálni, hogy elkerüljük azokat a termékeket, amelyekért állatokat tenyésztettek és levágtak. Az állati melléktermékek addig léteznek, amíg igénylik a húst és a tejtermékeket. Ha olyam termékekről van szó, amelyek kis mennyiségű mellékterméket tartalmaznak, a veganok maguk döntik el, hol húzzák meg a vonalat. Egyes veganok a körülményekhez igazítják a megtartóztatás szintjét. Például, mint fogyasztó, meggyőződhetünk arról, hogy a megvásárolt kenyér nem tartalmaz írót; de mint vacsoravendég, elfogadhatjuk a kenyeret anélkül, hogy utánanéznénk az összetevőknek. Az ilyen kompromisszumok még fel is gyorsíthatják a veganizmus terjedését, cáfolják azt a felfogást, hogy nagyon nehéz vegannak lenni.

Nem kerül sokba?
A vegan étrend elméletileg semmivel sem drágább. Ha valaki a korábbi étrendjét állati termékeknek megfelelőekkel akarja helyettesíteni, akkor igen, lehet, hogy többe kerül a veggie burger, kész szeitán, veganrella, Rice Dream Supreme, stb. De a száraztészta, bab, krumpli, kenyér, gyümölcs és zöldség általában olcsóbb, mint a hasonló tápértékű állati termékek.

Mi van a biogazdálkodással?
Bár lehet, hogy a biotermékek jobbak, ugyanazon okból, mint a vegan ételek (állatok ellátása, környezeti minőség és egészség), egy ételt szokás szerint vegannak tekintenek, függetlenül attól, hogy „bio” vagy sem.

Mi van a mézzel és a selyemmel?
Ez ismét attól függ, ki hogyan határozza meg a vegant. A rovarok is állatok, ezért az olyan rovar-termékeket, mint a méz és a selyem, gyakran nem tekintik vegannak. Sok vegan azonban nem ellenzi a rovar-termékek használatát, mert nem hiszik, hogy a rovarok tudatosan szenvednek. Továbbá, ha tudatosak is, nem biztos, hogy a méztermelés nagyobb szenvedést okoz a rovaroknak, mint a legtöbb növény vagy egyéb édesítőszer termelése, mivel az aratás és a termények szállítása is együttjár a rovarok pusztulásával. A kérdés tudományos vita tárgya és személyes választás marad. Ha veganok számára főzünk vagy címkét teszünk az ételekre – különösen olyan veganok számára, akiket nem ismerünk – jobb a biztonság, ne tegyünk bele mézet. Ami a vegan propagandát illeti, azt gondoljuk, a legjobb, ha nem ezt a kérdést tekintjük döntőnek

www. stephen.knapp@com
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1061
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Vissza: Kezdő vegi

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég