Isten zöld

Vallás vegetáriánus szemszögből, filozófiai kérdések, híres bölcsességek

Isten zöld

HozzászólásSzerző: nawesh » 2011. máj. 16., hétf. 8:16

Még "ifjú vegetáriusként" hallottam a bishnoi népről, amely Indiában él, vegetárius és védi a természetet.

A bishnoik Radzsasztánban, Jodhpur környékén élnek. ma kb. 2 millióan vannak.

Még évekkel ezelőtt egy dokumentumfilmet látam erről a vegetárius törzsről, akik inkább az életüket adják, semhogy az állatok és a fák szenvedjenek. Példájuk szép és követendő.

Most végre ráakadtam egy írásra, egy indiai protestáns lelkész tollából. Húsvét hétfőjén, a feltámadt Krisztus ünnepén, a tavasz elején ezzel a kis olvasnivalóval kívánok mindenkinek áldott Húsvétot.

Nawesh

Észak-Indiában, Radzsasztán száraz pusztaságaiban él a különös bisnoi nép. Különös vallásuk fölkeltette az egész világ környezetvédôinek érdeklôdését. A "bisnoi" szó jelentése: "a 29 elôírás követôi". Ezek a szabályok tiltják fák kivágását és élôlények megölését. A bisnoik vegetáriánusok és tartózkodnak az erôszaktól. A környezethez, a faunához és a flórához fûzôdô viszonyukat a tisztelet és a szeretet jellemzi. Vallásuknak köszönhetôen sikerült megóvniuk a természetet. A bisnoi települések körül mindenütt buja, zöld vegetáció és számos ritka állatfaj maradt fönn az amúgy vízben szegény sivatagos régióban. A látogatók könnyen fölismerhetik településeiket a virágzó "kedsadi"-ligetekról (Prosopis cineraria), a vidáman ugrándozó ôzcsapatokról, sôt, egy bizonyos fekete kecskefajról, amelyet egyébként kihalás fenyeget.

Körülbelül harmadfélszáz évvel ezelôtt tragikus esemény színtere volt az egyik bisnoi falu. Az eset 1730. szeptember 9-én történt, a színhely: a Radzsasztán Dzsodhpur nevû városának közelében fekvô Khedsadali falu fôtere. Dzsodpur mahardzsája, Adzsit Szingh, palotát akart építeni magának. Kô és agyag bôségesen volt a környéken, a cserép kiégetéséhez azonban tûzifára volt szükség, ami viszont ritkaságszámba megy ebben a pusztaságban. Adzsit Szingh egy hadnagyot bízott meg a cserép és tégla elôállításával. Nos, a hadnagy fejébe vette, hogy Khedsadali szent ligetének fáit vágja ki erre a célra. Favágói már ki is élezték fejszéiket, mikor a falu lakói eléjük álltak. Igyekeztek a lelkükre beszélni és elmagyarázták, hogy a fák szentek és érinthe tetlenek, s aki kivágja ôket, megsérti a bisnoik vallását. A munkások azonban süketnek tettették magukat és nekiláttak a munkának, ahogyan a hadnagy parancsolta volt. A fák dôltek, egyik a másik után. Ekkor a falu lakói - nó'k is, gyerekek is, fiatalok és öregek - haragosan a ligetbe szaladtak és mindegyikük szorosan átölelt egy-egy fát. A fejszék lesújtottak a védtelen emberekre... A fákkal egyetemben 353 ember vesztette életét aznap Khedsadali faluban. A bisnoi-k lemészárlásának híre szélsebesen terjedt, és a környezô falvakból özönlöttek az emberek az erdôkbe és szembeszegültek a favágókkal. Ezek megijedtek és elkotródtak. Mikor a maharadzsa mindezt meghallotta, maga sietett a faluba, vigasztalta az életben maradottakat, és békét kötött Khedsadali lakóival. Hogy tettét jóvátegye, törvényt bocsájtott ki, mely büntetéssel sújtotta, ha valaki állatot ölt vagy fát vágott a bisnoi-k településeinek körzetében.

A bisnoi-k mind a mai napig arról híresek, hogy akár az életük árán is megóvják a fákat és az állatokat. Valahányszor csak megsejtik, hogy valami állatot veszély fenyeget, vagy netán lövéseket hallanak, nyomban odasietnek, ahol a bajtól tartanak. Az asszonyok átkutatják a bokrokat, hogy megleljék a szerencsétlenül járt ôzgidát, akinek az anyja megsebesült vagy zsákmányul esett. Ha megtalálták, hazaviszik, szoptatják és úgy nevelik föl, mintha saját gyermekük lenne.

A bisnoi-k e nemes tradíciója és áldozatkészsége (soka) fejezôdik ki szimbolikus formában a Himalája vidékének híres Chipko-mozgalmában ("Öleld át a fát"). Valahányszor a famunkások fejszékkel fölszerelkezve megpróbálnak behatolni Garhval körzetének erdeibe, a helybeli egyszerû, analfabéta asszonyok abroncsként átölelik a fákat, úgyhogy a munkásoknak elôbb ôket kellene lefejteniük, hogy hozzáférhessenek a fákhoz.

A bisnoi-hagyomány, a Chipko-mozgalom és a szubkontinens sok más ökológiai mozgalma az indiai kultúra belsô magvát és ôsi vallási alapját képezi. A hústalan étkezés, az erôszakmentesség, a szent tehén és a szent erdôk végsô sorón ennek a "természetbarát vallási" kultúrának a praktikus kifejezôdései. Egykor spontán módon alakult ki ôseink történelme folyamán, valamint ama tapasztaltukból, hogy meg kellett találniuk helyüket a természetben, és tevékenységükkel be kellett illeszkedniük annak körfolyamatába és ritmusába. Közben ösztönösen érezték, hogy az emberiség e kozmikus realitás része. Úgy érezték, hogy közvetlenül és szoros kötelékkel kapcsolódnak a természet minden mozzanatához és erejéhez, s életüket is a természetnek köszönhetik. India vallási és kulturális élete szorosan egybefonódik az ôserdôkkel és a hegyekkel, a folyókkal és a tengerekkel, a fauna és a flóra gazdag élôvilágával. Az emberi élet minden mozzanatát és a természet minden rezdülését - a születést, a növekedést és az elmúlást - az örök kozmikus tánc kifejezôdésének tartják. Mi, indiaiak, minden mai emberi problémát és nehézséget voltaképpen vallási problémának tekintünk, és az egész rendszer mélyen rejlô zavarának külsô szimptómájaként értelmezzük. Számunkra nem létezik tisztán világi jellegû megoldás azokra a problémákra melyek az emberiség elôtt tornyosulnak.

Miután évek teltek el a természettudományos, társadalomtudományi és bölcseleti megoldások keresésével, lassanként kezdjük megérteni, hogy e problémák végsôsoron vallási természetûek, s ennélfogva csak vallási válaszokkal oldhatók meg. Az ökológiai válság tehát a vallás válsága, és vallási választ, követel tôlünk. Mindazonáltal lyukas garast sem ér az a vallás, melynek követôi nem készek arra, hogy életüket is feltegyék hitük védelmére.

Szerző:ANAND VEERARADSH
Forrás: http://bocs.hu/konyv7-4.htm


Dátum: 2005. március 28. hétfo, 02:45 Küldte: nawesh
Avatar
nawesh
Grafomán
 
Hsz: 1619
Csatlakozott: 2004. szept. 20., hétf. 0:00
Tartózkodási hely: Szeged


Vissza: Vallás, spiritualitás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 28 vendég

cron