Szerző: Gega23 » 2006. szept. 19., kedd 20:57
Nem híres, de bölcsesség.
"Kedveseim, szeretteim!
Azt hiszem, ahogy 2001. szeptember 11-én, úgy most is újra el kell gondolkodnunk azon, Kik vagyunk valójában. Merre tartunk, ez az a cél-e, amit el akarunk érni?
Szerintem mindannyian tudjuk, mi történt, mik történtek mostanában kis hazánkban. A kérdés, amit fel kell tennünk: Ez vagyok Én? Nem akarok egyik
oldalra sem állni. Nem azért, mert nincs véleményem. Hanem azért, mert nincs két oldal. MI vagyunk. Különbözo véleményekkel, különbözo felfogásokkal.
Kiemelni egy tulajdonságot, és azt vezérelvnek tekinteni ugyanolyan doreség, mint mondjuk a Fradi-drukkerséget, vagy Újpest-drukkerséget.
Emberek vagyunk, Isten képére, és hasonlatosságára teremtve. Mi magunk teremtettük magunkat ilyennek. Teljes felelosséggel tartozunk mindenért, ami
a világunkban helyet kap. Nem mutogathatunk másokra, mert magunkra mutatunk.
"Láttam az ellenséget, és MI vagyunk az". Nem szabad hamis illúzióba ringatnunk magunkat, hogy mindez rajtunk kívül történik.
Lehetoségünk van kinyilvánítani, kik vagyunk, lehetoségünk van akár megváltoztatni véleményünket saját legmagasztosabb elképzelésünkrol.
Szabadok vagyunk eldönteni, kik vagyunk, kik akarunk lenni. Szabadok vagyunk tenni a célunkért, vagy szabadok vagyunk lemondani aktuális célunkról, és
megváltoztatni azt.
Ami itt történik, nem politika, nem társadalomtudomány, nem gazdaságtan.
Legalábbis nem elso szinten az. Ami itt történik, "csupán" annak kinyilvánítása, Kik Vagyunk, Ki Vagyok. Nem haragudhatunk valakire, aki máshogy határozza meg magát. Nem haragudhatok senkire, mert magamra haragszom akkor. Szeresd felebarátodat, mint Tenmagadat. De szeresd Tenmagadat, mint felebarátodat.
Nem imádkozhatok este azért, hogy "én" gyozzek, ahogy nem imádkozhatok azért, hogy "te" gyozz. Csupán azért imádkozhatok - mint ahogy teszem azt egyébként -, hogy mindenki szabad lehessen annak lenni, Aki Valójában.
Legyetek mindig jók, szeretlek Benneteket,
T."