Vegetarianizmus a zoroasztrianizmusban

Vallás vegetáriánus szemszögből, filozófiai kérdések, híres bölcsességek

Vegetarianizmus a zoroasztrianizmusban

HozzászólásSzerző: Boldogsag » 2011. nov. 22., kedd 10:41

Dátum: 2007. május 14. hétfo, 08:00 Küldte: boldogsag

Zarathusztra reformja elsősorban a filozófiára vonatkozott.


Zarathusztra reformja elsősorban a filozófiára vonatkozott. Legendás életrajza szerint már bölcsőben fekvő csecsemőként harcolt az avesztán vallás áldozópapjai, a kavik és karapanok ellen, akik kiolvasták a horoszkópjából, hogy ki fogja venni a hatalmat a kezükből. Az újszülött gyereket megvadult bikacsorda, majd ménes elé dobták, égő farakásra ültették, farkasverembe vetették. Tíz napig próbálkoztak azzal, hogy megöljék a gyermeket, akit közben egy juh táplált. Ha eddig nem volt az áldozópapok ellensége, ezután biztosan az lett. A legendából azt olvashatjuk ki, hogy körülbelül ugyanaz történt, mint Indiában, a Buddha fellépésekor. A papok egyre több állatot akartak feláldozni, hogy nagyobb nyereségre tegyenek szert. Zarathusztra és a Buddha, akik szinte kortársak voltak, azt tanították, hogy az állatok gyilkosai nem a mennybe, hanem inkább a pokolba fognak kerülni. Természetes, hogy ellenül fordult a papok egyik osztálya, amely elvesztette a jövedelme fő forrását.


Zarathusztra a világképet is megváltoztatta, Ahura Mazda imádatát állította a középpontba, és elítélte a félistenek imádatát. Ki ez az egyetlen Isten, a bölcs Ahura? Nem más, mint a Rgvédából ismert Varuna, a világrend és az erkölcs őre (a Puránákban a vizek és a nyugati égtáj ura). Az történt, hogy Zarathusztra kiemelt egyet a félistenek közül, és megtette Legfelsőbbnek. Aztán beleesett a monoteizmus csapdájába. A szigorú monoteizmus előbb-utóbb szembetalálja magát egy megoldhatatlan problémával. Ha mindent az egyetlen Isten teremtett, sőt önmagát terjesztette ki a világgá, akkor honnan származik a bűn meg a sok rossz, amivel minden nap találkozunk? Ha ennek mind mi vagyunk a forrásai, az emberek, ez azt jelenti, hogy az ember teremtése uralkodik Isten teremtésén. Zarathusztra ezt nem ismerhette el, ezért aztán kiválasztotta a Rgvéda egy másik nagy félistenét, Indrát, és megtette Isten ellenségének, egyfajta Sátánnak. Zarathusztra világképében hosszú ideig harcol egymással a jó és a rossz, és reméljük, hogy végül majd a jó fog győzni. Ebből viszont merev dualizmus lett: nem egy Isten van, hanem kettő, és Angro Mainju (Indra), a gonoszság ura egyelőre sokkal hatalmasabb, mint Ahura Mazda. Legyőzéséhez és elpusztításához a lelkek együttműködése szükséges. Ezért fogadták el az együttműködésre kész lelkek, hogy egy ideig halandó testben éljenek.


Itt nem foglalkozhatunk Zarathusztra filozófiájával. A nagy állatáldozatok megszűntek, de a védikus félistenek, Ansumánt, Mitrát, Arjamánt, Vivaszvánt, Nairjosanghát, Vátát (Vájut) és másokat hamarosan ismét tisztelni kezdték Iránban. Zarathusztra természetesen elítélte a gyilkosság minden formáját, a húsevést, az alkohol és a tudatmódosító szerek használatát. Ksajársa (Xerxes) király egyik felirata az állam ellenségei között említi azokat, akik haomát (szómát) isznak.


Azt mondják, hogy Zarathusztra nagy növénynemesítő volt. Számos finom zöldséget fejlesztett ki a vadon termő növényekből, pl. a bogáncsból az articsókát.


Ő vezette be azt az „újítást" is, hogy az egyes évszakoknak más és más ételek felelnek meg. Tavasszal főleg zsenge leveleket, salátákat kellene fogyasztani, nyáron gyümölcsöt, ősszel olyan zöldségeket és gyümölcsöket, amelyek nem telelnek át, télen leginkább gabonafélét. Hasonló szabályok vannak az indiai Ájurvédában. Zarathusztra egyik különös előírása, hogy ősszel lehetőleg semmilyen folyadékot ne igyunk, még vizet sem. Még a természetes étvágyról se volt jó véleménye, azt mondta, az étvágy, a mohó evés azt mutatja, hogy az intelligencia az állati fokozatra süllyedt. Ennek a teljes vagy részleges böjt az ellenszere. Zarathusztra hosszú, akár 40 napos böjtöket javasol, mégpedig lehetőleg szárazböjtöt. Meggyőződése, hogy a gondolkodás helyettesíti az evést. Minél önállóbban gondolkodik az ember, annál kevesebbet gondol az evésre, és beéri egészen kevés táplálékkal.


A gyakori böjtöléssel fegyelmezett test meg tudja válogatni, hogy mikor milyen ételre van szüksége. Ha valaki nem képes a gyakori böjtölésre, legalább az izgató fűszereket hagyja el, és száműzze a sót az ételek közeléből.


Zarathusztra radikális reformja nem volt tartós, és az emberek hamarosan visszatértek az avesztán vallás gyakorlatához

Fordította: Szilágyi Márta - Rohini d.d.
Avatar
Boldogsag
Grafomán
 
Hsz: 1064
Csatlakozott: 2005. ápr. 21., csüt. 0:00


Vissza: Vallás, spiritualitás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég