A veganoknál a hosszú élet titka

Semmi állati

A veganoknál a hosszú élet titka

HozzászólásSzerző: tami » 2012. márc. 23., pén. 10:35

Dátum: 2009. augusztus 19. szerda, 09:00 Küldte: tami

Állatkísérletekből eddig arra következtettek a tudósok, hogy az alacsony kalóriatartalmú, de tápanyagban gazdag táplálkozásnak köszönhető a hosszú élet. Azok a laboratóriumi állatok, amelyek 30 - 50 %-kal kevesebb élelmet kaptak, akár 50%-kal is tovább éltek.

Ha ezt az ajándék fél életet emberre vonatkoztatjuk, akár három évtized nyereségre is számíthatunk.
Kutatók most azt mondják: tévedés, nem a kalóriamegvonás, hanem a fehérjekorlátozás a hosszú élet titka.

Néhányan éltek is a lehetőséggel, amikor tudomásukra jutott a felfedezés a kalóriamegvonás és a kísérleti állatok élettartamának összefüggéséről. Alaposan csökkentették a kalóriamennyiséget, amit naponta elfogyasztottak. Megalapították saját szervezetüket, a CR Society-t (calorie restriction - kalóriamegvonásos diéta társaság).

Embernél azonban nem működik ez a mechanizmus - ezt derítették ki a Washington Egyetem kutatói. Azaz embernél önmagában a kalóriamegvonás nem segít az élettartam meghosszabbításában. Az is kell, hogy a lehető legmértékletesebbek legyünk az fehérje fogyasztásában.

Ugyanis az élettartam meghosszabbodása az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor-1) csökkentése révén érhető el. Elsősorban a májban termelődik ez az anyag, termelését a növekedési hormon stimulálja és az éhezés (böjtölés) csökkenti. A kalóriamegvonásos diétán levő állatoknál a szervezetben keringő IGF-1 szint 30 - 40 %-kal alacsonyabb.

"Megnéztük emberekben, akik kalóriamegvonásos diétán élnek, az IGF-1 szintet" - mondja a Washington Egyetem kutatója.

Kapóra jött a CR Society. Tagjainak egy csoportjánál, akik hosszú idő óta táplálkoztak ezen a megszorító módon, éveken át figyelemmel kísérték az IGF-1 szint alakulását.

"Nem találtunk különbséget az IGF-1 szintben a kalóriamegvonással és a normál módon táplálkozók között."

A CR Társaság tagjai már hosszú ideje - átlagosan 7 éve - tartották a kalóriamegvonásos diétájukat, de az IGF-1 szintjük gyakorlatilag azonos volt a közönséges nyugati típusú étrenden élő, ülő életmódot folytató emberekével...

A kutatók ekkor a következő kísérletet hajtották végre: három csoportba osztották a résztvevőket (összesen 48 főt). 18 fő negyedével csökkentette a kalóriabevitelét egy éven át. Másik 18 fő fizikai gyakorlatokkal, tornával növelte az energiafelhasználását - szintén 25 %-kal, a harmadik csoport - a kontrollcsoport - nem változtatott eredeti életmódján.

Az év végén újra megmérték a kutatók a résztvevők IGF-1 szintjét, és megint nem találtak csökkenést.

Rejtélyesnek látszott a dolog. Nem értették, hogy miért nem egyeznek az eredmények a kísérleti állatokon mért eredményekkel. "De tudjuk, hogy két fő tényező befolyásolja az IGF-1 szintet: a kalória-bevitel és a fehérje-bevitel. Ezért úgy határoztunk, hogy megnézzük a fehérje-bevitel hatását" - magyarázza a kutató.

Ismét találtak egy olyan csoportot, amely teljesen megfelelt a céljaiknak: olyan embereket, - veganokat -, akik kizárólag növényi étrenden éltek már évek óta, ezért kivételesen alacsony a fehérje fogyasztásuk.

"A veganok szervezetében lényegesen kevesebb IGF-1 cirkulált. Akkor is, ha nagyobb volt a testsúlyuk, akkor is, ha nagyobb volt a testzsír-arányuk, mint a CR Társaság tagjaié. A táplálék alacsonyabb fehérje-aránya járt együtt az alacsonyabb IGF-1 értékkel. A kizárólagosan növényi étrenden élők nagyjából a bevitt kalória 10 %-át nyerték fehérjéből, míg a kalória megvonásos diétán élők a 23 - 24 %-át."

Ellenőrizni akarták feltevésüket a kutatók, ezért megkérték a CR Társaság tagjait, néhány hétig egyenek kevesebb fehérjét. Nem volt könnyű megvalósítani a kérést, mert a kalóriamegvonásos diéta rengeteg számolgatást, méricskélést kíván ahhoz, hogy nagyon kevés legyen a bevitt táplálék energiatartalma, de mégis megfelelő legyen a tápértéke. A CR diétások a fehérjebevitel növelésével szoktak vigyázni arra, hogy ne váljanak rosszul táplálttá.

"Sikerült találni a CR Társaságban 6 olyan személyt, akik beleegyeztek, hogy csökkentik a fehérjebevitelüket, és három hét elteltével drámai mértékben csökkent a vérükben keringő IGF-1 értéke."

A kutatócsoport előző kísérleteiből tudta, hogy a kevesebb fehérjét tartalmazó étrend egyes rosszindulatú daganatos betegségek ellen is védelmet nyújthat. Ehhez az előnyös tulajdonsághoz járul az újabb, joggal feltételezhető előny: előmozdítja a hosszú életet.

Bár a kísérletben résztvevők száma kicsi, ezért újabb kutatás szükséges az eredmény érvényességének bizonyításához, mégis érdemes megfogadni a tanácsot: Ha kevesebb fehérjét fogyasztunk, csökkentjük a rákkockázatunkat és hosszabb életűek leszünk.

A kutató azt mondja, nem kell radikálisan alacsony fehérjetartalmú étrendre gondolni: mindössze nem kellene túllépni az ajánlott napi mennyiséget, a testsúly-kilogrammonkénti 0,82 grammot. Ez egy átlagos testfelépítésű felnőtt férfi esetében 56 gramm naponta, egy nőnél 46 gramm.

"Sokkal könnyebb a fehérjebevitelt korlátozni, mint a kalóriabevitelt. Ha igaz a hipotézisünk, aminek újabb vizsgálatokkal kell utánajárnunk, akkor a napi fehérjebevitel 0,7 - 0,8 gramm/testsúlykilogramm-ra korlátozása sokkal hatékonyabb eszköz, mint a kalóriabevitel csökkentése."

Addig is, amíg újabb kutatások megerősítik ezt a feltevést, célravezetőnek látszik betartani a fehérje-fogyasztási ajánlást. A táplálkozástudósok ritkán szoktak panaszkodni a fehérje-túlfogyasztás miatt, de amint ez a vizsgálat mutatja, meg kellene tenniük - mondta a kutató.



Forrás:
http://www.fuggetlen.hu
EurekAlert
Avatar
tami
Grafomán
 
Hsz: 658
Csatlakozott: 2004. aug. 23., hétf. 0:00
Tartózkodási hely: Szeged


Vissza: Vegán

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron