Helló Iván!
Mivel bátorítottál a kérdezésre, így élek a lehetőséggel.
Néhány válaszra váró kérdés a tarsolyomból:
-Graham írja a könyvében (312.o) a b-12 vitaminnal kapcsolatban, hogy régen szinte közvetlen a földről ették a zöldeket mosatlanul a maguk természetes formájában. -s talán így is a legjobb.
Erről jutott eszembe egy írás –még régebben olvastam s talán a műtrágya lobbi állhatott a háttérben- ami arra figyelmeztetett, hogy a szerves trágyával trágyázott talajokon termő zöldeken, leginkább a salátákon, alapos mosás ellenére is különféle élősködők (bélférgek stb.) lárvái, petéi maradhatnak. Ezért nyersen fogyasztásukat nem is ajánlja.
Ez vajon tényleg veszélyt jelenthet, vagy ez csak az állati trágyával művelt földekre vonatkozhat? -bár a piacon elég nehéz eldönteni milyen földből származik az árú.
Nem hinném, hogy ez a vadon élő állatoknál gondot jelentene, de igaz, hogy ők nem is igen esznek trágyázott földről, viszont háziállatoknál pl. kutya gyakori a férgesség. -de lehet, hogy ennek semmi köze ehhez.
Kíváncsi lennék erről a véleményedre.
Egy másik:
Tudnál néhány tippet adni arra az esetre ha valaki olyan helyre téved (utazás, kirándulás) ahol előre nem tudja milyen lesz a gyümöld

(saját rövidítés: gyümölcs-zöld) ellátás, esetleg nagyobb a fertőzésveszély (mediterrán országok, hepatitis a/b) ,hogy ezt hogyan oldja meg.
Gondoltam szűkség megoldásként pl. több aszalt gyümölcsre ill. olajos magra, ezek könnyebben szállíthatók, vagy felhasználhatjuk ezt a pár napot, hetet egy kis bőjtölésre?!

- aztán majd jobban esik egy kis ”hazai”.
Egy utolsó:
Eddigi 811-es tapasztalataid alapján egyetértesz azzal amit Victória Boutenko ír a könyvében (160.o) a csimpánzokkal kapcsolatban is, hogy a napi kalória bevitel legnagyobb részét reggel ill. délbe lenne jó fogyasztani a vacsora pedig korai (max. 5-6 órakor) és lehetőleg kis mennyiségű legyen?
Ismét csak köszönöm a válaszokat!! Minden jót!
Atti