Egészség és vegetarianizmus: Önmegvalósítás és egészség

[Boldogsag]

(B.A.Paramadvaiti Swami tanítása) részlet

" Ebben a részben a táplálkozás és egészség különféle testi és lelki aspektusaival foglalkozunk. A jóízű ételek, a tökéletesen kiegyensúlyozott táplálkozás és a minden nap magunkhoz vett élelmiszerek lelki adottságainak mély megértése együtt járnak, együttesen segítenek minket a boldog és egészséges élethez. Élvezhetjük az ételeinket, és ugyanakkor fejlődhet a lelki megértésünk. Ezért minden leckét egy egyszerű és finom vegetáriánus recepttel fejezünk be. Itt nem szorítkozunk az ájurvédikus ételekre, főként azért nem, mert a fűszereket és a hozzávalókat az európai térségben nem könnyű beszerezni, és azokat gyakran nem ismerik. Ehelyett olyan recepteket válogattunk, amelyek megfelelnek a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás követelményeinek.

További súlypontot képez az ájurvédikus orvostudomány. Ájurvéda az élet védikus tudománya. Olyan témaköröket foglal magában, mint biológia, botanika, gyógynövénytan, anatómia, táplálkozás, higiénia, gyógyítás és sebészet. A gyógyítás különféle módszerei abban segítenek, hogy a testünket jobban megismerjük. Bár a Véda a testet csak ideiglenes buroknak tekinti, nagy jelentősége van, mert úgy bánnak vele, mint Isten templomával. Az egyes leckék során ki fogunk térni a különféle egészségi szempontokra. Aki azonban szeretne jobban elmélyedni az ájurvédikus módszerekben, annak el kell végeznie a megfelelő tanfolyamot. Az Ájurvéda nagyon bonyolult gyógyítási rendszer, amelynek elmélyült alkalmazását csak beható tanulmányok során lehet elsajátítani.

A Véda orvosi tudományát eredetileg Dhanvantari nyilatkoztatta ki, akinek megjelenését a Legfelsőbb Lény megtestesüléseként magasztalják. Életszemlélete mély benyomást gyakorol; egyszerre megfelel a célnak, és egyszerű. Mondják, hogy az Ájurvédának eredetileg 16 része volt, de mára csak egy maradt fenn. Mondják azt is, hogy a nagy bölcs, Átreja Rsi adta tovább az ájurvédikus ismereteket a Naimisáranja (erdő a mai Nyugat-Bengálban) bölcseinek. Idővel ezeket a szóbeli hagyományokat sok korszak sok szerzője állította össze, és írta le. A Csaraka és Szusruta Szamhiták számítanak a legrégebbi, hiteles gyűjteményeknek.

A Véda részletesen leírja a táplálkozástudományt. És ez nem elég, azon túl vezet – végül is, az állatok is tudják, mit kell enniük ahhoz, hogy egészségesek maradjanak – és megmutatja, hogyan változik az evés folyamata lelki cselekménnyé, ha az élvezet célját szolgáló tevékenységeket a Legfelsőbb Úrnak szánt áldozattá alakítjuk. Bár ez a művészet rendkívül egyszerű, a fejlett jógik álmukban sem gondolnak arra, hogy ezt az áldozatot elmulasszák. A jógi az ételek elkészítésekor a hozzávalók eredetére gondol, és hála ébred benne a Teremtő iránt, aki valamennyi élőlényről gondoskodott. Ez a meditáció harmóniát teremt a tudatban, és megtisztítja azt.

Ájurvéda

Az ember életében négyféle szenvedés éri a testet: születés, öregség, betegség és halál. Az Ájurvéda főleg az egészséggel foglalkozik, és az a célja, hogy megteremtse az erők egyensúlyát a szervezetben.

Az Ájurvéda a régi és a modern India hagyományos gyógyítási rendszere. A Védában gyökerezik: áju életet, véda tudást jelent, ezért az élet tudományának, vagy a hosszú élet tudományának nevezhetjük. Ennek a tudománynak az a célja, hogy az egészségesek egészségét megőrizze, és kezelje a betegeket. Ezen a tanfolyamon csak néhány alapelvet mutathatunk be, amelyek abban segítenek, hogy jobban megértsük a test funkcióit, a különféle diéták és házi szerek hatásait. Komoly betegségek esetén azonban mindig a háziorvoshoz kell fordulni.

Az Ájurvéda holisztikus rendszer, amely a fizikai aspektusokat összeköti a metafizikaiakkal. Az egészség megőrzését nemcsak a gyógyszerek szolgálják, ehhez tartozik az életritmus, az egészséges életvitel, a szellemi kiegyensúlyozottság és a lelki fejlődést célzó élet. A terapeutikus módszer rendkívül sokfélék: gyógynövények és gyógyszerek ismerete, fizioterápia, masszázsok, diéta kúrák, táplálkozásterápiák, sebészet, pszichiátria, mantra-meditációk, valamint a jóga különféle technikái. Tekintettel az ősi hagyományokra, amelyekhez az ájurvédikus gyógyítási rendszer visszanyúlhat, egy régebbi brit kormányzó, Lord Ampthill megjegyezte: „Európa még tudatlan vadságban leledzett, amikor India népe már ismert egy gyógyító és előgondoskodó orvostudományt… Az Indiából származó orvostudomány először Arábiába, majd később Európába jutott.”

Az Ájurvéda diagnózis és terápia a testben ható három alapelemére épül: vata, pitta és kapha; ezeket tridósa néven foglalják össze. Sokszor levegővel, epével vagy tűzzel és nyálkával fordítják ezeket a fogalmakat, ezek erősen képviseltetik magukat a testünkben. Találóbb lenne alapenergiáknak mondani, amelyek a testben ezeket az elemeket létrehozzák, elosztják és így egészségesen tartják. A betegségeket arra vezetik vissza, hogy kibillent az egyensúly a három alapenergia, az ideg-energia (vata), a katabolikus (leépítő, pitta) tűzenergia és az anabolikus (felépítő, kapha) tűzenergia között.

A test központjának a gyomrot tekintik, mivel ez fogadja az ételeket, amelyeket a dósák táplálékául lebont. Ennek megfelelően, az evési és alvási szokásaink nagyon nagy hatással vannak az egészségünkre. Dósáink egyensúlya felborul, ha túl sokat, túl keveset, helytelen időpontban vagy előnytelen körülmények között eszünk és alszunk. A Bhagavad-gítá is ezt mondja: A jóga gyakorlásában nincs sem túl sok evés, sem teljes böjt, sem túl sok alvás, sem szakadatlan ébrenlét. Minden szenvedését megszünteti a jóga annak, aki mértékletesen eszik, alszik, dolgozik és pihen.

A túl sok evést vagy alvást atijógának nevezik. Ennek a fájdalmas kihatásait már mindannyian tapasztaltuk a testünkben. A túl kevés alvás vagy evés neve henajóga. Ha a természetes evési és alvási szükségletünket mesterségesen növeljük vagy csökkentjük, felborítjuk a dósák egyensúlyát, és nagyobb lesz a veszélye annak, hogy megbetegszünk. Mithjájóga az, amikor a természetes testi szükségleteinket helytelen módon elégítjük ki. Pl. nem a megfelelő időpontban, vagy rossz körülmények között eszünk vagy alszunk. A testi szükségletek megfelelő fedezését szamajógának nevezi az Ájurvéda. A Védában megtaláljuk a különféle alapszabályokat.

Ajánlott, hogy a fő étkezés délben történjen. Ahogyan a nap erejét akkor érezni a legjobban, amikor a legmagasabb pontot éri el az égen, az emésztés tüze (dzsatarágni) is déltájban a legerősebb. Ilyenkor még egy nagyon kiadós ebédet is teljesen fel tudunk dolgozni, megemészteni, már amennyiben a gyomrunkat csak kétharmad részben töltöttük meg. Reggel viszont sosem szabad egyharmad résznél jobban megtölteni a gyomrot, és lehetőleg olyan táplálékot vegyünk magunkhoz, ami a gyomorban nem hagy testség-érzetet. Ugyanez érvényes este. Az Ájurvéda szerint naponta legföljebb háromszor együnk, lehetőleg napkelte és napnyugta között.

Kétségtelen, hogy sok civilizációs betegség fő oka a mértéktelen evés. Ha túl keveset eszünk, az is zavarokat okoz a dósákban, különösen a vata-dósában. De aki túl sokat eszik, abban a pillanatban érzi a hatást, éspedig valamennyi dósában. Biztos, hogy már mindannyian megszereztük a tapasztalatot, hogy milyen nehéznek, kábultnak és erőtlennek érezzük magunkat egy kiadós ebéd után. Nincs más ellenszer, ki kell tolni a következő étkezés idejét. Ezen a módon több időt adunk az emésztés tüzének arra, hogy feldolgozza a felesleget. A testet azonban ez is megterheli, és aki nem hosszabbítja meg a várakozási időt az étkezések között, az meghízik, és ezzel kétszeresen terheli a testét. A test azt az ételt veszi fel, amelyet már teljesen feldolgozott és megemésztett. De ha akkor eszünk, amikor az előző adagot még nem emésztettük meg, a gyomorban és a vékonybélben megváltoznak a megemésztetlen étel tulajdonságai. Az Ájurvéda azt mondja, hogy az étel megemésztetlen részei (am) az anyagcserét és az emésztést is zavarják. Bekövetkezik az erjedés, és minél tovább maradnak a testben, annál mérgezőbbek lesznek. A túlzott tápanyagbevitel vezeti a dósazavarok okainak listáját. Ha az ammá változott táplálék az emésztő traktusban van, bármelyik dósát érintheti, a test bármelyik részében. Ezért tartozik a mértékletes evés a legfontosabb lépések közé, ha a betegségeket meg akarjuk előzni.

A test egyetlen egész, közepén a gyomorral. Ebből a központból terjed ki minden hullámok vagy rezgések formájában. A mértékletes, egyénre szabott, egészséges étel harmóniát kölcsönöz az egész testnek."