Elküldve: 2004. dec. 1., szer. 16:23
Évfordulók
2004. december 1. szerda,
1930: W. K. Kellog bevezette a 3x8 óra helyett a 4x6 órás munkaidőt michigani gabonapehely gyárában.
Így több embernek adott kevesebb fizetéssel kevesebb munkát. A kísérlet óriási sikert hozott, a kevesebb pénz ellenére a több szabadidő miatt a munkások és családjaik sokkal boldogabbnak érezték magukat. A gyár termelékenysége is nőtt, a rövidebb munkaidőben jobb kedvvel dolgoztak.
Ennek ellenére a cég igazgatósága nem rokonszenvezett Kellog munkásbarát vezetési filozófiájával és egy évtized múltán, a II. világháború kitörésekor megragadták az alkalmat és visszaállították a 3x8 órás munkabeosztást. A munkások azonban nem felejtették el a boldogabb "kevesebb pénz de több idő" korszakot, 1946-ban újra kiharcolták a 4x6 órás munkarendet és a fenyegetések, elbocsátások, lejárató kampányok ellenére közel négy évtizedig, 1984-ig meg tudták őrizni ezt a vívmányt.
Megjegyzés (Nawesh): Vajon mennyivel lenne hatékonyabb a munkád, ha naponta 6 órát kellene a munkahelyeden töltened? Mert mit is teszünk: felkelünk, rohanunk, tömegközlekedünk, vagy autóba ülünk (az a rosszabb megoldásJ) és napi több órát töltünk az utazással. (Most természetesen „csak” azokról a szerencsésekről beszélünk, akiknek van munkája.)A munkahelyen stresszhatások tömkelege ér bennünket, 8 órán keresztül (nem is beszélve az esetleges túlórákról) És hazaérünk fáradtan, nyugtalanul. Ajándék lenne az a napi plussz két óra. Azt hiszem, még valóban annak az árán is, ha kicsit kevesebbet keresne ezáltal az ember… De az egészség megfizethetetlen. Nem mellékesen megjegyezném, hogy Kellog bizony vegetárius volt.
- - - - -
1946: Megjelent az Élet és Tudomány első száma a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével.
Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert Szent-Györgyi Albert is vegetárius volt. (Nawesh)
- - - - -
1955: Egy fekete nő, Rosa Louise McCauley (szül. 1913. febr. 4.) nem volt hajlandó átadni a helyét a buszon egy fehér férfinak, Montgomery-ben (Alabama, USA), ezért letartóztatták.
Martin Luther King Jr. erre meghirdette a tömegközlekedés bojkottját, amely 1956. dec. 21-én ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a bőrszín szerinti elkülönítés a buszokon alkotmányellenes.
1957-ben McCauley elköltözött Michigan-be az üldözések miatt. 1996-ben megkapta a Szabadság elnöki medált, 1999-ben pedig a Kongresszus arany medálját.
- - - - -
Megjegyzés (Nawesh): Az emberi történelem szinte mindig valamely többség és valamely kisebbség visakodásáról szól. Általában elfeledkezünk róla, de amikor Kolombusz, vagy a puritán atyák amikor kikötöttek Amerika partjainál NEM üres földet találtak. Ott éltek emberek. Ám a fehér ember úgy gondolta, sok lesz az nekik, és a barbárok (értsd: nem keresztények) nem érdemlik meg ezt a szép és hatalmas földet. A gyarmatosítóktól az újkori gyarmatosítók vették át a satfétát. Mexikó és az Egyesület Államok hadserege válogatott módszerekkel irtotta az indiánokat. (ma már úgy nevezik magukat: született amerikaiak) Az egyik legalantasabb módszer, amikor himlővel fertőzött takarókat ajándékoztak a törzseknek. Egész népek haltak ki így….
Egy amerikai tábornok mondott azt: „csak a halott indián jó indián.” És eltelt másfélszáz esztendő, majd egy amerikai tizedes azt mondotta Irakban: „Csak a halott mudzs /mudzsahed/ a jó mudzs.” Hát soha sem tanulunk a történelemből? Gyermekkorom döbbenetes képe volt a történelemkönyvemben: a XIX. Századi Indiában az ún. szipoj lázadás idején a szipoj katonákat a britek az ágyúk csöve elé kötözték. A bűnük az volt, (ami miatt gyakorlatilag az egész lázadás kitört) hoyg nem voltak hajlandóak marhafaggyút használni a puskáik tisztításához. Mert a hinduk tisztelik a tehenet…. Gyerekfejjel nem értettem, ma már értem…
Persze nagyot fordult a világ kereke és a fehér ember, a fehér ember által képviselt kultúra hanyatlásnak indult. De ez már egy másik dohogás története:J
-----------
1959: Az Antarktisz-szerződést 12 ország írta alá Washingtonban - többek között az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország. A kontinens semlegesítéséről szóló szerződés 1961. június 23-án lépett hatályba, és kimondta: az Antarktiszon tilos katonai támaszpontokat és erődítményeket létesíteni, hadgyakorlatokat folytatni, és bármilyen fegyverkísérletet végezni. Magyarország 1984-ben csatlakozott az egyezményhez.
Megjegyzés (Nawesh): Örvendetes, hoyg Magyarország is csatlakozik az ilyen szerződésekhez. Hamar aláírtuk a kyotói klímaegyezményt is. (Az USA nem!!!) Igaz könnyen vállaltuk, mivel a rendszerváltoztatás környékén tönkrement a szennyező iparunk, így nagymértékben csökkent a szennyező kapacitásunk. De legalább általunk is kisebb lesz az Antarktisz fölötti ózonlyuk. A tegnapi nap negatív híre volt viszont, hogy az Antarktiszon 1600 km hosszú utat építenek, hogy a bázisokat ne csak légi úton tudják elérni. Így a motorizáció új korszaka nyílik meg a déli kontinensen is. Szerintem akkor jön el a vég, amikor Forma 1-et szerveznek ott és megnyílik az első McDonalds is:L
- - - - -
2002: A világon mintegy hatvan város világította ki híres épületeit, tiltakozva a sok országban még törvényes halálbüntetés ellen.
Nawesh:Egy híres ember mondotta: Amíg vágóhidak lesznek, addig börtönök is lesznek. Van összefüggés: amíg az ember szívében elfér a brutalitás, hogy állattestvéreinket az ínye érdekében lemészárolja (naponta több milliónyit), addig embertársai kárára is könnyen tesz. Mert mi a különbség hogy embert együnk, vagy állatot: hús és vér mindkettő????
- - - - -
Az AIDS elleni világnap (WHO, 1988 óta)
Kb. negyvenmillió AIDS-fertőzött ember él ma, 2003-ban ötmillióval nőtt a fertőzöttek száma, hárommillióan viszont meghaltak közülük.
Első eseteit az atlantai járványügyi központ jelezte 1981-ben. Ekkor Afrikában már javában dühöngött a járvány. Az immunrendszert rombolja le, szabaddá téve az utat a végül halálossá váló fertőző és daganatos betegségek előtt. Jelenleg a drága kezelések csupán a tünetek súlyosbodását lassítják.
Olyan az AIDS, mintha az emberiség karmikus büntetése lenneL
Bocsmagazin: fenntartható civilizáció infó 2004. dec. 01. http://bocs.hu
2004. december 1. szerda,
1930: W. K. Kellog bevezette a 3x8 óra helyett a 4x6 órás munkaidőt michigani gabonapehely gyárában.
Így több embernek adott kevesebb fizetéssel kevesebb munkát. A kísérlet óriási sikert hozott, a kevesebb pénz ellenére a több szabadidő miatt a munkások és családjaik sokkal boldogabbnak érezték magukat. A gyár termelékenysége is nőtt, a rövidebb munkaidőben jobb kedvvel dolgoztak.
Ennek ellenére a cég igazgatósága nem rokonszenvezett Kellog munkásbarát vezetési filozófiájával és egy évtized múltán, a II. világháború kitörésekor megragadták az alkalmat és visszaállították a 3x8 órás munkabeosztást. A munkások azonban nem felejtették el a boldogabb "kevesebb pénz de több idő" korszakot, 1946-ban újra kiharcolták a 4x6 órás munkarendet és a fenyegetések, elbocsátások, lejárató kampányok ellenére közel négy évtizedig, 1984-ig meg tudták őrizni ezt a vívmányt.
Megjegyzés (Nawesh): Vajon mennyivel lenne hatékonyabb a munkád, ha naponta 6 órát kellene a munkahelyeden töltened? Mert mit is teszünk: felkelünk, rohanunk, tömegközlekedünk, vagy autóba ülünk (az a rosszabb megoldásJ) és napi több órát töltünk az utazással. (Most természetesen „csak” azokról a szerencsésekről beszélünk, akiknek van munkája.)A munkahelyen stresszhatások tömkelege ér bennünket, 8 órán keresztül (nem is beszélve az esetleges túlórákról) És hazaérünk fáradtan, nyugtalanul. Ajándék lenne az a napi plussz két óra. Azt hiszem, még valóban annak az árán is, ha kicsit kevesebbet keresne ezáltal az ember… De az egészség megfizethetetlen. Nem mellékesen megjegyezném, hogy Kellog bizony vegetárius volt.
- - - - -
1946: Megjelent az Élet és Tudomány első száma a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével.
Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert Szent-Györgyi Albert is vegetárius volt. (Nawesh)
- - - - -
1955: Egy fekete nő, Rosa Louise McCauley (szül. 1913. febr. 4.) nem volt hajlandó átadni a helyét a buszon egy fehér férfinak, Montgomery-ben (Alabama, USA), ezért letartóztatták.
Martin Luther King Jr. erre meghirdette a tömegközlekedés bojkottját, amely 1956. dec. 21-én ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a bőrszín szerinti elkülönítés a buszokon alkotmányellenes.
1957-ben McCauley elköltözött Michigan-be az üldözések miatt. 1996-ben megkapta a Szabadság elnöki medált, 1999-ben pedig a Kongresszus arany medálját.
- - - - -
Megjegyzés (Nawesh): Az emberi történelem szinte mindig valamely többség és valamely kisebbség visakodásáról szól. Általában elfeledkezünk róla, de amikor Kolombusz, vagy a puritán atyák amikor kikötöttek Amerika partjainál NEM üres földet találtak. Ott éltek emberek. Ám a fehér ember úgy gondolta, sok lesz az nekik, és a barbárok (értsd: nem keresztények) nem érdemlik meg ezt a szép és hatalmas földet. A gyarmatosítóktól az újkori gyarmatosítók vették át a satfétát. Mexikó és az Egyesület Államok hadserege válogatott módszerekkel irtotta az indiánokat. (ma már úgy nevezik magukat: született amerikaiak) Az egyik legalantasabb módszer, amikor himlővel fertőzött takarókat ajándékoztak a törzseknek. Egész népek haltak ki így….
Egy amerikai tábornok mondott azt: „csak a halott indián jó indián.” És eltelt másfélszáz esztendő, majd egy amerikai tizedes azt mondotta Irakban: „Csak a halott mudzs /mudzsahed/ a jó mudzs.” Hát soha sem tanulunk a történelemből? Gyermekkorom döbbenetes képe volt a történelemkönyvemben: a XIX. Századi Indiában az ún. szipoj lázadás idején a szipoj katonákat a britek az ágyúk csöve elé kötözték. A bűnük az volt, (ami miatt gyakorlatilag az egész lázadás kitört) hoyg nem voltak hajlandóak marhafaggyút használni a puskáik tisztításához. Mert a hinduk tisztelik a tehenet…. Gyerekfejjel nem értettem, ma már értem…
Persze nagyot fordult a világ kereke és a fehér ember, a fehér ember által képviselt kultúra hanyatlásnak indult. De ez már egy másik dohogás története:J
-----------
1959: Az Antarktisz-szerződést 12 ország írta alá Washingtonban - többek között az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország. A kontinens semlegesítéséről szóló szerződés 1961. június 23-án lépett hatályba, és kimondta: az Antarktiszon tilos katonai támaszpontokat és erődítményeket létesíteni, hadgyakorlatokat folytatni, és bármilyen fegyverkísérletet végezni. Magyarország 1984-ben csatlakozott az egyezményhez.
Megjegyzés (Nawesh): Örvendetes, hoyg Magyarország is csatlakozik az ilyen szerződésekhez. Hamar aláírtuk a kyotói klímaegyezményt is. (Az USA nem!!!) Igaz könnyen vállaltuk, mivel a rendszerváltoztatás környékén tönkrement a szennyező iparunk, így nagymértékben csökkent a szennyező kapacitásunk. De legalább általunk is kisebb lesz az Antarktisz fölötti ózonlyuk. A tegnapi nap negatív híre volt viszont, hogy az Antarktiszon 1600 km hosszú utat építenek, hogy a bázisokat ne csak légi úton tudják elérni. Így a motorizáció új korszaka nyílik meg a déli kontinensen is. Szerintem akkor jön el a vég, amikor Forma 1-et szerveznek ott és megnyílik az első McDonalds is:L
- - - - -
2002: A világon mintegy hatvan város világította ki híres épületeit, tiltakozva a sok országban még törvényes halálbüntetés ellen.
Nawesh:Egy híres ember mondotta: Amíg vágóhidak lesznek, addig börtönök is lesznek. Van összefüggés: amíg az ember szívében elfér a brutalitás, hogy állattestvéreinket az ínye érdekében lemészárolja (naponta több milliónyit), addig embertársai kárára is könnyen tesz. Mert mi a különbség hogy embert együnk, vagy állatot: hús és vér mindkettő????
- - - - -
Az AIDS elleni világnap (WHO, 1988 óta)
Kb. negyvenmillió AIDS-fertőzött ember él ma, 2003-ban ötmillióval nőtt a fertőzöttek száma, hárommillióan viszont meghaltak közülük.
Első eseteit az atlantai járványügyi központ jelezte 1981-ben. Ekkor Afrikában már javában dühöngött a járvány. Az immunrendszert rombolja le, szabaddá téve az utat a végül halálossá váló fertőző és daganatos betegségek előtt. Jelenleg a drága kezelések csupán a tünetek súlyosbodását lassítják.
Olyan az AIDS, mintha az emberiség karmikus büntetése lenneL
Bocsmagazin: fenntartható civilizáció infó 2004. dec. 01. http://bocs.hu