Cenzúrázott egészség - a betegség-ipar futószalagján

A vegetáriánus lét előnyei - egészségmegőrzés, prevenció - betegségek okai és megoldásai

Cenzúrázott egészség - a betegség-ipar futószalagján

HozzászólásSzerző: Norci » 2011. jún. 30., csüt. 12:35

Lássuk mekkora üzlet a gyógyszergyártás?
(Forrás: Népszabadság 2oo3. május 1o-ei cikke a gyógyszerbizniszről)
„A világ gyógyszerforgalma a becslések szerint 2oo2-ben elérte a 4oo milliárd dollárt. A legnagyobb gyógyszer-mamutvállalatok nyeresége töretlenül nőtt az elmúlt években, a legtöbb iparágat visszavető recesszió ellenére is.”

A gyógyszergyártás mára a fegyvergyártás után a világ második legnyereségesebb ágazata!!!

A gyógyszeripar ’piaca’ az emberi test, megtérülési rátája a betegségek fennmaradásától, sőt újabb kórok megjelenésétől függ.

Ezért bármilyen betegség megelőzése vagy felszámolása jelentősen csökkenti, vagy akár teljes egészében meg is szűntetheti a gyógyszerek piacát. Ezért a gyógyszeripari vállalatok következetesen dolgoznak a betegségek megelőzése és felszámolása ellen.

Orvosok, kutatók százai támasztják alá a legszigorúbb tudományos előírásoknak megfelelően elvégzett kísérletekkel, hogy az egészségi problémák többnyire HIÁNYBETEGSÉG eredetűek. Bizonyított tény, hogy a betegségek elsősorban mikrotápanyagok (vitaminok, ásványi anyagok stb.) hosszú távú hiánya miatt jönnek létre!!!

Rengeteg betegségről már több évtizede (sőt évszázada) kiderült, hogy nem valamilyen kórokozó, hanem hiánybetegség okozza. Néhány ezek közül:
Skorbut- C-vitamin hiány
Angolkór- D-vitamin hiány
Farkasvakság- A-vitamin hiány
Beri-beri - B1-vitamin hiány
Vészes vérszegénység - B12-vitamin hiány, stb…

Ezek a betegségek a valódi okok felismerését megelőzően súlyos, többnyire halálos betegségeknek számítottak, a vitaminnal történő kezelést követően azonban látványos volt a siker. A kutatásokat ki kellett volna terjeszteni a vitaminhiányok mélyebb megismerésének irányába.
Az orvostudomány mégsem ebbe az irányba fejlődött. Miért nem?

Mert az 19oo-as évek elején üzleti érdekcsoportok beléptek a gyógyítás területére is, mint befektetők, mivel rájöttek, hogy a gyógyszerek és vegyi anyagok eladása nagyon jó profittal jár. A befektetők között voltak pl.többek között a híres, hírhedt Rockefeller és Carnegie is.

Csakhogy a gyógyszeripar sikeres befektetői üzletágként történő működésének előfeltétele a biztonságos és természetes gyógymódok száműzése (volt), hiszen ezek az eljárások nem szabadalmaztathatóak, ezért nyereségük is igen csekély. Ráadásul a természetes gyógymódok - a sejtanyagcserében játszott meghatározó szerepük folytán - hatékonyan segítenek a betegségek gyógyításában.
Lássuk miben is áll az a következetes több fronton is folyó munka, amivel a gyógyszeripari konszernek elérték és fenntartják, hogy az emberek a természetes gyógymódok helyett „önként és dalolva” a gyógyszeripar készítményeit válasszák, ezzel fenntartva ezt az igen csak jövedelmező iparágat, illetve a folyamatos keresletet a készítményeik iránt:

I. Az orvosképzés befolyásolása

1oo éve a hivatásos orvosok túlnyomó többsége, úgynevezett homeopata gyógyítási módszereket alkalmazott, vagyis a betegségek valódi okát, gyökerét kutatták és kezelték.
Jóval kevesebb volt az úgynevezett allopata orvos, aki a tünetek elfojtásával kezelt.
Csakhogy, mint már írtam, a természetes gyógymódok nem szabadalmaztathatóak, ezért nem hoznak nagy profitot. A befektetők ezért azokat az orvosokat képző iskolákat támogatták (és támogatják a mai napig is) kizárólag, ahol az iskola igazgatása és tanszékei hajlandóak voltak elfogadni a tantervek gyógyszerkutatásra és a gyógyszeres kezelésekre vonatkozó részeit.

Ezért az egyetemeken jelenleg kizárólag allopata orvosok képzése folyik, az orvostanhallgatók gyógyszerközpontú képzése az elfogadott!
Mivel pedig az egyébként jóhiszemű és többnyire valóban gyógyítani akaró orvostanhallgatóknak 8 évig sulykolják a tudatába a gyógyszeres gyógyítás nagyszerűségét és egyedüli hatásos voltát, ezért az orvostársadalom hevesen tiltakozik minden természetes gyógymód ellen, azokat az orvosokat pedig, akik mégis eljutnak arra a felismerésre, hogy a gyógyszerközpontú gyógyításnál van jobb megoldás, vagy legalább is más alternatíva is létezik, sarlatánoknak tartják és kiközösítik a tagjaik közül. A legutolsó ember, aki elfogadja a könyvben leírt adatok valódiságát, minden bizonnyal az ember orvosa lesz, mivel ezeknek a tényeknek a beismerése alapjaiban rengetné meg a legtöbb orvos gyógyítással kapcsolatos hit és gondolatvilágát, azaz orvosi identitását.

A mai hivatalos orvostudomány nem egy természetes fejlődési folyamat eredménye, hanem egy profitorientált lobbi által erősen manipulált eredmény.

Továbbá az orvostársadalmat anyagi eszközökkel is ösztönzik a gyógyszerkészítmények felírására. Az orvoslátogatói, azaz magyarán gyógyszerügynöki rendszerrel (akik többnyire maguk is képzett orvosok) anyagilag is érdekelté teszik az orvosokat, hogy egy adott gyógyszert írjanak fel a betegeiknek, holott lehet, hogy valójában az orvos maga sincs meggyőződve a szer hatékonyságáról.

Ráadásul az orvostársadalommal sikerült azt a teóriát is elfogadtatni, hogy léteznek nem gyógyítható, csak kezelhető, vagy egyensúlyban tartható, akár egész életen át kezelésre szoruló betegségek. Ilyenek pl. a cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés, stb….
A gyógyszerlobbinak sikerült egy olyan kategóriát elfogadtatni, amit egyetlen más szakmától sem fogadnak el, vagyis, hogy „nem lehet megoldani”.
Mert az a gyógyszer az igazi biznisz, amit egy életen keresztül szedetni lehet!


II. A gyógyszerek mellékhatásainak elhallgatása, elbagatellizálása, nem megfelelő kutatása

A kórházi kezelések során beazonosított és bejelentett haláleseteket alapul véve a következők a leggyakoribb halálokok:
1. szív és érrendszeri zavarok
2. rák
3. agyi vérkeringési zavarok
4. gyógyszer mellékhatások

Még jó, hogy időt, pénzt és energiát „nem kímélve” kutatják a gyógyszerek mellékhatásait. Ettől lesznek ilyen biztonságosak.

A JAMA (Journal of American Medical Association)-ban, az Amerikai Orvosok Szövetségének tudományos lapjának 1998 áprilisi számában azt is elismerték, hogy akár 13o.ooo főt is meghaladó halálozás lehetett abban az évben Amerikában a gyógyszer mellékhatások következményeként!!! De hát kit érdekel?
(Múlt héten a saját háziorvosom mondta nekem azt szinte sértődötten, miután kértem, hogy egy bizonyítottan káros, aszpartam tartalmú gyógyszer helyett írjon fel valami mást a térdemre, hogy idézem: „Nem mindegy, szinte minden gyógyszer májkárosító hatású.” ?!?)

Sajnos az új gyógyszerek engedélyeztetésére hivatott hatóságok csak igen szolid védelmet nyújtanak a gyártócégek praktikái ellen, többségük, köztük az EU gyógyszerhivatala is jóformán csak azt vizsgálja, hogy hat-e egyáltalán az új szer, illetve rövidtávon okoz-e károsodást a betegnek. A döntéshozó testületekben pedig többnyire a gyógyszergyárak is képviseltetik magukat.
A Der Spiegel című német lapban megjelent egy cikk, amely szerint Németországban is mindössze egyetlen szervezetre, a „Gyógyszerbizottságra” nincsenek befolyással a gyógyszergyártó cégek. Figyelemre méltó, hogy a 40 tagú testület az országban engedélyezett 3000 hatóanyagból mindössze 775 felhasználását javasolja.
Az erőviszonyokat mutatja viszont, hogy a szervezet hivatalos közleményeit a német orvosi kamara saját lapjában nem közli.

Általában a gyógyszereken a tényleges mellékhatások töredékét tüntetik fel, hisz végül is aki szedi, annak nem kell mindenről tudnia, nem igaz? Vajon hány ember ismeri ezt a lesújtó adatot? Kellő hangsúlyt kap ez vajon a gyógyszercégek új gyógyszereinek kikísérletezésekor és engedélyeztetésekor? Ne higgyük! A gyógyszercégek jelenleg kétszer annyit költenek a marketingköltségeikre, mint a gyógyszerkutatásokra és előállításokra együttvéve!


III. A gyógyszerszedés természetességének elfogadtatása a köztudatban

A gyógyszerek minden eddigi méreteket meghaladó reklámdömpingjeire sokkal több pénzt költenek, mint a gyógyszerkutatásra és fejlesztésre! (Nézzen bele egy Tv reklámblokkjába, kb. minden 3.-4. reklám gyógyszerről szól.)
A gyógyszercégek alkalmazottainak 6o %-a a termékek eladásával ás marketingjével foglalkozik.
Ráadásul ezzel a rengeteg gyógyszerreklámmal azt is elérik, hogy szépen lassan mindenkinek teljesen természetes lesz, hogy úton-útfélen gyógyszert kell szednünk valamire.
A cél pedig az, hogy egyre több helyen lehessen kapni recept nélküli gyógyszereket is, csak hogy minél könnyedebben, „spontán” odanyúlhassunk a polcra (pl. élelmiszerboltokban, benzinkutakon, stb… ).

IV. A vitaminkészítmények és táplálékkiegészítők cenzúrázása

A gyógyszerlobbi is tudja, hogy milyen elképesztő eredményeket, gyógyulásokat lehet elérni a megfelelő mennyiségű vitamin, ásványianyag és nyomelem bevitellel.
Ez ellen is tenni kell valamit, hiszen az a betegség, amelyet megelőzünk vagy felszámolunk, már nem üzlet többé.

Ezért szabályozni kell a területet. Ezt két párhuzamos módszerrel teszik:

1. Mesterséges, jogszabályi korlátokat vezettek be, amellyel akadályozzák a valóban szükséges mennyiségeket tartalmazó, ezért hatékony táplálékkiegészítők szabad kereskedelmét.
Az elbírálás során ártalmatlan, gyógyszernek nem minősülő készítményeket, többek között vitaminokat és táplálék-kiegészítőket sújtanak a mérgeknél és a veszélyes gyógyszereknél súlyosabb korlátozásokkal!

Továbbá a gyógyszerlobbi a hátunk mögött eldönti, hogy mennyi vitaminra, ásványi anyagra és nyomelemre van szükségünk (szerintük)!
1963-ban létrehoztak egy bizottságot, kifejezetten azért, hogy lépjen fel a mikrotápanyagoknak a betegségek megelőzése, gyógyítása és kiküszöbölése érdekében történő felhasználása ellen. A „Codex Alimentarius” Bizottság célja az, hogy a mikrotápanyagokra (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek) mesterséges felső határokat állítson fel, megakadályozandó a természetes anyagok terápiás célú felhasználását.
A bizottság állapítja meg világszerte az RDA értékeket, azaz a javasolt napi adagokat a különféle tápanyagokból, amelyek belekerülhetnek a különféle készítményekbe.
Így aztán a bizottság segít emberek százmillióinak éhezni, súlyos vitaminhiányokat kialakítva ezzel a civilizált világ országaiban élő embereknél. (Nem a mennyiségi, hanem a minőségi éhezést segítik elő).

Magyarországon már érvényt szereztek a Codex Alimentarius előírásainak!
Érdekes helyzet állt elő. Miközben komolyan fontolgatják az un. könnyű drogok legalizálását, törvénysértőnek lehet minősíteni azokat, akik vitaminnal kereskednek, ha az RDA értékek feletti adagokkal teszik.

Hasonlitsuk össze, hogy melyek az emberi szervezet tényleges szükségletei az egyes mikrotápanyagokból, és ezzel szemben mekkora a cenzúrázott RDA értékük.


Mikrotápanyag Valójában javasolt RDA érték
B1 -vitamin 50 mg 1,1 - 1,5 mg
B2-vitamin 50 mg 1.3-1-8 mg
B3 vitamin 50 mg 15-20 mg
B5-vitamin 50 mg 10 mg
B6-vitamin 50 mg 1,5-2 mg
B12.vitamin 50 mcg 2 mcg
A-vitamin 10 000 NE 5000 NE
C-vitamin 500-1000 mg 60 mg
E-vitamin 400 NE 15 NE
Kalcium 1200 mg 500 mg
Magnézium 600 mg 400 mg
Mangán 4 mg 2 mg
Jód 225 mg 150 mg

Egy érdekesség pl. hogy a még mindig az orvosi egyetemeken oktatott és a köztudatban is bennlévő 60 mg C-vitamin igényt Adolf Hitler dolgoztatta ki az orvosaival, olyan MINIMUM adagként, amit muszáj volt adni a katonáknak ahhoz, hogy a skorbutot, a C-vitamin hiány utolsó, halálos fázisát elkerüljék. És ez az adag van bent a mai napig a legtöbb „bolti” készítményben.
Az is egy érdekesség, Szent-Györgyi Albert, aki a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért kapott Nobel-díjat, naponta legalább 1000 mg-ot szedett élete végéig, és nagyon szép kort ért meg. Azt mondta, hogy a C-vitamint a boltok polcain kellene árulni a tej és a kenyér mellett, mert ennyire létszükséglet. Ehhez képest…

Érdekes megfigyelni, hogy az erős antioxidáns vitaminok értékeit mennyire alacsonyan tartják. Ugyanis orvosilag igazolt tény pl. az, hogy az antioxidánsok (C, E , A vitaminok, karotinoidok), ha a megfelelő mennyiségben vannak jelen napi szinten a szervezetben, bizonyítottan segítenek hatékonyan megelőzni 80-féle betegség kialakulását, illetve segíteni a gyógyításukban.
Az antioxidánsok továbbá lassítják az öregedési folyamatokat is!

Egy pár ismertebb ezek közül a betegségek közül:
7 a rettegett rák!!!
8 a szív és érrendszeri betegségek (szívroham, érszűkület, magas vérnyomás)!!!
9 szürke hályog
10 agyi vérkeringési zavarok
11 Alzheimer-kór
12 allergia!!!

Intő jel lehet pl. az is, hogy Magyarországon lassan népbetegséggé válik az allergia, ami komoly vitaminhiányt jelez a szervezetben! Vagy az, hogy most már nem csak a klimax-al küszködő nők körében komoly gond a csontritkulás, hanem elérte a férfiakat és a fiatalokat, sőt a gyerekek korosztályait is!
Azt persze nem reklámozzák a TV-ben, hogy a Coca-Cola és hasonló szénsavas, agyoncukrozott társaik szabályosan kioldják a csontokból a kalciumot! (Ha egy tejfogat beraknak kólába, 1 nap alatt teljesen feloldódik!!! ) És nagyon sok szülő ezt adja a gyerekének.

Fontos, hogy mindenki, aki többet szeretne tenni az egészségéért, figyeljen oda, hogy mikrotápanyagokból az RDA értékek sokszorosára van valójában szükségünk!!!

De azt is gondosan meg kell választanunk, hogy a kiegészítést milyen formában vesszük magunkhoz.
Meg kell nézni, hogy a készítmény, amit szedünk ténylegesen biztosítja-e a szükséges mennyiségeket, vagy csak a kiegészítés illúzióját kelti.
Meg kel nézni, hogy miből hány kapszulát, tablettát, drazsét kell bevenni ahhoz, hogy mondjuk biztosítsa az 1000 mg C-vitamint, a 400 NE E-vitamint, vagy pl. az 50 mg B1 vitamint.

Sok készítményből, ami legálisan van a piacon, hiszen teljesen veszélytelen a gyógyszerlobbi érdekeire, akár 20-40 db tablettára is szükség lehet NAPI szinten ahhoz, hogy a szervezet tényleges szükségleteit fedezze!!!

Vegyük pl. a Centrumot, a legtöbbet reklámozott vitaminkészítményt (de bármely más gyógyszertári vitamint is vehetnénk).
C-vitamin tartalma 60 mg (a „hitleri adag”) a napi igény 10-15-öd része, holott a C-vitamin betegségmegelőző hatásáról szóló tanulmányok szinte kivétel nélkül grammnyi (1000 mg) napi adagokat emlegetnek.
E-vitaminból 15 NE-t tartalmaz, a szükséges 400 NE-vel szemben.
Ugyanez az adag A.vitaminból 1000 NE, holott a szakirodalom ennek a 20-50-szeresét emlegeti.

Érdekesség továbbá az is, hogy a szintetikus úton előállított vitaminkészítmények vitamintartalmának kb. a 15-20 %-a szívódik fel, míg a természetes, növényi eredetű vitaminoknak akár 90-95 %-a is, mivel a mikrotápanyagok az egész tápcsatorna hosszában folyamatosan tudnak felszívódni.
Tehát hiába látjuk azt egy szintetikus C-vitamin készítményen, hogy 1000 mg-os, mert ebből maximum 150-200 mg szívódik fel, vagyis napi 4-5 szemet kell még ebből is bevennünk.

Ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor a készítmény árát vizsgáljuk!

2. Gondos propagandamunkával - és ez a veszélyesebb!!!- korlátokat építenek az emberek fejében! Hamis képet alakítanak ki arról, hogy mi az egészség. Mi ebben a gyógyszerek szerepe. Mi a táplálkozáskiegészítők szerepe. Mik az emberi szervezet tényleges vitaminszükségletei. Ez milyen módón pótolható valójában. Stb…

A legjobban az a korlát működik, amit a célközönség saját elméjében építenek fel az elhallgatott igazság és a mesterségesen sulykolt hazugságok hatására.
Ezt nehezebb észrevenni, mint a korlátozó jogszabályokat, mert ezt nem érzékeljük, és azt hisszük, hogy a saját véleményünk alapján hoztuk meg a döntéseinket.
Holott pontosan úgy döntünk, ahogyan azt elvárják tőlünk. Mert a sok helyről jövő adat igazsággá válik.

A propaganda egyik rendkívül hatékony módszere a hamis adatok terjesztése.
A jóhiszemű, hozzá nem értők pedig elfogadják, ezért aztán már maguktól sem szednek elég vitamint, hiszen úgy „tudják”, hogy sok vitamint szedni veszélyes és felesleges.
Néhány példa a széles körben elhintett hamis adatokra:

Állítólag:
A sok C-vitamin vesekövet okozhat
Nem igaz. Tudományos bizonyítékok mutatják, hogy ez hazugság.
1996 júniusában publikáltak pl. egy tudományos közleményt. 45 251 férfit vizsgáltak 6 éven át, akik 1500 mg vagy annál több C-vitamint fogyasztottak naponta. Azaz „veszélyesen sokat” az RDA adaghoz képest. A vizsgálat nem támasztotta alá ezt a híresztelést.
Állítólag:
A zsírban oldódó vitaminok veszélyesek lehetnek, mert felhalmozódva mérgezést okoznak.
Hihetőnek tűnik, de ez sem igaz.
E vitaminból a javasolt napi RDA érték 10 NE (Nemzetközi egység).
Tudósok tesztcsoportoknak napi 2000 NE E-vitamint adtak huzamosabb ideig, azaz a javasolt napi adag 200-szorosát, és ezt is biztonságosnak találták.
Vagy pl. 1996-ban jelent meg egy tanulmány a neves Lancet nevű szaklapban, arról, hogy 400-800 NE E-vitamin nemhogy nem mérgező, hanem jótékony hatással volt a súlyos koszorúér-betegségben szenvedőkre, akik ezt 1 éven keresztül napi rendszerességgel kapták. A nagy adag hatására kevesebben kaptak szívinfarktust, és az időskori memóriazavarokra is igen jó hatással volt.
Vizsgáltak pl. egy népcsoportot, a hunzákat, akik szokásos napi táplálékukkal 75-100 ezer NE (!!!) mennyiségű A-vitamint visznek be. Az A-vitaminból az ajánlott napi adag 5000 NE, a hunzák napi bevitele ennek a 15-20-szorosa. Ahelyett, hogy súlyos mérgezésben szenvednének, feltűnően hosszú ideig élnek, nem ritka náluk a 100 éves korú ember. Továbbá
a népcsoport tagjai között ismeretlen a rák és egyéb civilizációs betegségek!

Sokat segít a gyógyszercégeknek az is, hogy még mindig benne van a köztudatban az a nézet, hogy kiegyensúlyozott táplálkozással minden vitamin, ásványi anyag és nyomelem maradéktalanul bevihető az emberek szervezetébe, ezért semmi szükség táplálékkiegészítők szedésére (minden (női) magazin unalomig ezzel van tele). Természetesen törekedni kell a minél egészségesebb táplálkozásra is!!! De kérdem én, egy átlag ember hogyan tud pl. télen napi 3-5 alkalommal friss gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű kenyeret, stb… enni. Még nyáron sem.

Sajnos már ez is teljesen elavult nézet, lehet, hogy 100 éve ez még igaz volt, de a mai kor civilizált embere már nem képes átlagos táplálkozás, anyagi helyzet és környezeti feltételek mellett bevinni a ténylegesen szükséges tápanyagokat a szervezetébe.
Lássuk, hogy miért van ez így:
A modern élelmiszeripar már szintén a profittermelést helyezi előtértbe elsődleges célként, nem pedig az emberek megfelelő, jó minőségű táplálását.
Az boltok pultjaira kerülő élelmiszerkészítményeknél az elsődleges kritérium a gusztusos, szép külső, a hosszú eltarthatóság, a beltartalom nem igazán számít.

A modern élelmiszeripar agyonfeldolgozott, agyontartósított, rengeteg aromával, stabilizátorokkal, színezékekkel ellátott termékei nem tartalmazzák megfelelő mennyiségben a létfontosságú tápanyagokat.

Sajnos a zöldségek, gyümölcsök, növényi táplálékok többsége sem számít már jó vitamin-, ásványianyag- és mikroelemforrásnak, mert a növények többsége is tápanyaghiányos állapotban nő fel. (Kísérlettel kimutatták pl., hogy a burgonya C-vitamintartalma jelenleg 40 %-a 100 évvel ezelőtti mennyiségnek!)
A termőföldek a sok műtrágyázás ellenére is kimerülőben vannak, ráadásul rengeteg növényt takarítanak be féléretten, hogy a boltba szállításig megőrizzék gusztusos mivoltukat, de ennek hatására a nem, vagy félig érett növény jóval kevesebb tápanyagot tartalmaz.
(Érdekesség képpen pl. a banánt teljesen éretlenül szedik le, majd a szállítás után, közvetlenül a boltba kerülés előtt etiléngázzal érlelik, hogy szép sárga legyen.)

Az élelmiszerek reklámokban csillogtatott vitaminokkal való dúsítása nem több egy olcsó reklámfogásnál. Csak meg kell nézni, hogy ténylegesen mennyit adnak hozzá.

Dr. Lenkei Gábor



Dátum: 2005. május 03. kedd, 09:00 Küldte: Norci
Avatar
Norci
Grafomán
 
Hsz: 826
Csatlakozott: 2004. dec. 31., pén. 1:00


Vissza: Egészség

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 15 vendég

cron