A finn szauna

A vegetáriánus lét előnyei - egészségmegőrzés, prevenció - betegségek okai és megoldásai

A finn szauna

HozzászólásSzerző: tami » 2011. dec. 10., szomb. 12:34

Magas hőmérsékletű szauna (120 Celsius fok) kb. 10%-os páratartalommal. A szaunát követő szabadban történő lehűlés, hideg vizes medencében történő megmártózás és hideg öntetek által felélénkül a vérkeringés, és erősödik az immunrendszer.

Az ősi hagyomány:

Finnországban a szaunázásnak ősi hagyományai vannak, de a szauna a ma emberének életmódjához is szervesen hozzátartozik. A történelem folyamán a szauna megjelenési formája állandóan változott, ezért napjaink szauna-fülkéje már ettől lényegesen eltér. Szerencsére ma is több ezer olyan kémény nélküli, vagy "füstös" szauna található Finnországban, melyek megőrizték a több ezer éves, jellegzetes építési módot. A ma emberének - ha igazán egy jó szaunát szeretne - feltétlenül ismernie kell az alapvető építési irányelveket, szokásokat , és fontos, hogy a régmúlt ősi tapasztalataiból kiindulva, a múlt és a jelen közötti átmenet folyamatos legyen. Ezért javasoljuk, hogy a kedves olvasó tegyen velünk egy rövid sétát a múltban, hogy az ősi hagyományt megismerhesse.

Már a régmúltban is közismertek voltak a különböző izzasztó fürdők világszerte a primitív és a kultúrált népek között egyaránt. Ezek a fürdők részben vallási szertartások helyszínéül szolgáltak, vagy gyógyító helyekként üzemeltek illetve egyszerűen csak mosókonyhaként használták őket. Jól ismertek voltak a magasabb társadalmi rétegeknél az ősi Indiában, Görögországban, Rómában, az iszlám országokban és a középkori Európában. Az izzasztó fürdőket egyszerű emberek használták például Írországban és az alpesi területeken a 19. századig. Az izzasztófürdők hagyománya azonban majdnem teljesen kiveszett mindenütt, kivéve a finneknél és a velük közeli rokonságban álló népeknél. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy sokan azt hitték - ma már tudjuk, hogy tévesen - a szauna betegségek terjesztője. Az 1950 - es évektől kezdődően ugrásszerűen megnőtt az új szauna-építések száma mindenütt a világon. Ebben a folyamatban Finnország döntő szerepet vállalt és ezért a mai napig megőrizve vezető szerepét, joggal nevezhetjük a szauna hazájának.

A finn típusú gőzfürdők:

A szauna rendszerint egy forró fülkéből, egy tusoló részből és egy öltöző szobából áll. A tóparti és a kisebb beltéri szaunákban nem mindig található tusoló. Jóllehet az ősi finn szauna a mosakodás helye is volt egyben, ma ezt a funkcióját már tulajdonképpen elvesztette. A modern kor emberének elsősorban a teljes kikapcsolódás, a relaxáció optimális helye, ahol kitágulnak a bor pórusai, majd ismételten összehúzódnak a váltakozó meleg - hideg levegő hatására és méregtelenedik a szervezet a fokozott izzadás révén. Rohanó világunkban az egyre gyakoribb stressz-hatások is kiküszöbölhetők, vagy csökkenthetők a rendszeres szaunázás segítségével.
Finnországban az újszülött gyerekektől kezdve a nagyszülőkig mindenki szaunázik. A kisgyerekeket persze fokozatosan szoktatják a rendszeres szaunázáshoz, mindenki csak addig használja a szaunát, amíg jólesik saját szervezetének.
Az újszülött csecsemők először édesanyjuk térdén, vagy csak az alsó padon ülve - alacsonyabb hőmérsékleten - barátkoznak meg a szauna hangulatával. A szaunázás mindenki számára hasznos, aki ismeri saját szervezetének tűrőképességét és korlátait. Egy finn mondás szerint : "Ha valaki el tud sétálni a szaunáig, akkor már szaunázhat."

Gerenda szaunák:

A föld felszíne fölé épített füstös szaunákat rendszerint fa gerendákból építették. A különleges gerenda csapolási módszert a kereszténység kezdetén fejlesztették ki. Ez az építési módszer először Svédország északi részén jelent meg, majd innen terjedt el fokozatosan Finnországban, Karéliában, a balti országokban,Oroszországban és Szibéria tundrás vidékein. A másik három megjelenési terület: az Alpok vidéke, Észak Amerika és Kína voltak. Az Atlanti óceántól a Csendes óceánig millió számra épültek a szaunák, elsősorban csapolt gerendaelemekből.
A csapolás módját illetően sokféle megoldás született az idők folyamán, a kültéri szaunák esetében a gerendák közeit még száraz mohával is kitömték a tökéletesebb szigetelés érdekében. A megmunkáló szerszámok fokozatos fejlődésével az ősi csapolási mód lényegében nem változott, csak a mérettűrését tekintve finomodott. Kezdetben a többi épülethez hasonlóan, a szaunák alacsonyak voltak és nem volt sem padlásuk, sem ablakuk.

A szauna lelke és szelleme:

A szauna maga szorosan kapcsolódik közvetlen környezetének természeti adottságaihoz és ezért egy egyszerű, nem hivalkodó, csöndes, elmélkedésre alkalmas hely, mely megköveteli használójától a bensőséges atmoszféra tiszteletét.
Évszázadokon, vagy talán évezredeken keresztül a szauna felbecsülhetetlen jelentőségű szerepkörrel rendelkezett, ez volt az a hely, ahol a finnek nemcsak fizikailag, de szellemileg is megtisztultak. A szauna hitet, bizalmat jelentett az embereknek lélektanilag és az egymás közötti szociális kapcsolataikban is. Ha távolabb tekintünk vissza a múltba, akkor a szauna és a vallás közötti szorosabb kapcsolatot fedezhetjük fel. A forró kövek vízzel történő locsolása mágikus varázslatra emlékeztetett és az ilyenkor keletkező gőzt a finnek "löyly"- nek hívták, mely gyakorlatilag szellemet jelent.
A melegnek és a füstnek köszönhetően a szauna a ház leghigiénikusabb helyisége volt és éppen ezért kitűnő lehetőséget biztosított a kisgyermekek tisztálkodásához is. A finn asszonyok például generációkon keresztül a szaunában biztonsággal hozták a világra újszülötteiket.

Ajánlott irodalom: Szabady Béla : "A finn szauna" című könyve

www.finn-szauna.hu


Dátum: 2004. december 12. vasárnap, 08:00 Küldte: tami
Avatar
tami
Grafomán
 
Hsz: 666
Csatlakozott: 2004. aug. 23., hétf. 0:00
Tartózkodási hely: Szeged


Vissza: Egészség

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 21 vendég

cron