hungarus farmer

[nawesh]

Hungarus farmer - távolodás

Tanyán nőttem fel. Valahol egy (magyar viszonylatokban) nagyváros közelében. A falu nem látszott oda, de a városi templom tornyát láthattam. Sokáig a tanya, a föld, a környék jelentette a világot számomra.

Természetes volt számomra, hogy a szüleimnek segítek. Természetes volt számomra, hogy nem sok kedvem van a földműveléshez. Melyik gyerek szeret kukoricát kapálni, retket ritkítani, paradicsomot szedni, krumplit ásni? Mert a paraszti munka csak távolról romantikus… Közelről izzasztó, nehéz, kemény… és sokszor nem kecsegtet eredménnyel…

Gyerekként elég szörnyűnek láttam a jövőt: palántázni, duggatni, vetni, aratni? S mindezt esőben, fagyban, hőségben, porban, kora tavasztól késő őszig… Ráadásul vegetárius lettem, s nem fűlött a fogam az állattenyésztéshez. Mert volt tyúk, disznó, birka, kecske… Rövid életüket tengettek egy tanyán…

Elment a kedvem az egésztől… S ahogy telt az idő egyre inkább eltávolodtam a tanyától… Előbb a Külvárosba költöztem. Hazajárogattam még segíteni ezt-azt, ásni a krumplit, behordani a szalmát, a gabonát, kukoricát szedni, de a munka már a Városhoz kötött. Majd a Városba költöztünk, a szüleim eladták a földet, csak egy kis kert maradt…

A panelban más a módi. Persze ma már nem egy szürke betonrengeteget kell elképzelni, színesek a házak, a panelprogram keretében egyre több újul meg. Én egy ötemeletes panelban lakom, a házak között nagy tér, tele fákkal, bokrokkal. Ha az autók nem lennének olyan hangosak reggelente azt is hihetném, egy erdőben lakom…

Kertészkedni a Városban?

Igen, a külvárosban van még rá lehetőség. Hiszen aki családi házban lakik, kisebb-nagyobb kerttel rendelkezik. Még régi 2-3 emeletes társasházak előtt is láthatóak apró kertecskék gondozott virágokkal, bokrocskákkal. Van, aki állatokat is tart. Leleményes ember a magyar…

De a panel? Az más kategória…

A mi „családi kertészetünk” is kimerült a tavasszal az erkélyen, télen a szobákba elosztott virágokon. Azért akadt néhány fűszernövény is… Egy bazsalikom különösen megkedvelte a konyha párkányát, egész évben burjánzott. Amikor szedtünk róla néhány levelet az ételbe, mindig bocsánatot kértünk és nagyon jó viszonyban voltunk. De a telet nem bírja… Két-három zöld száracska próbál életben maradni… A rozmaring három hétig sem bírta…

Egy éve kezembe került egy könyv. Címe. A városi tanya. Arról szól, hogy a természettől elszakadt városi ember hogyan próbáljon meg magának termelni. Az erkélyen, a panelházak tövében, a nagyszobában… Értelemszerűen nem lehet annyi zöldséget, gyümölcsöt megtermelni egy 72 m2-es panelban, hogy a család egész évben „hazaival” legyen ellátva, de globalizált világunkban talán kell néhány lépés, mely az önállóság illúzióját kelti…

Madridban járva egy parányi foghíjtelken láttam egy „igazi” városi kertészetet.

Tavaly ott volt az elhatározás, de kevés volt az akarat a kezdéshez. Idén egy alkalommal a piacon sétáltam és kedvenc zöldségesemnél kicsiny zacskóban medvehagyma magot árultak. 150 Ft egy kis tasak. Igen, gondoltam, itt az idő, hogy belevágjak!

Én, a Hungarus Farmer...

Nawesh

[tami]

Erről a park(ing) day jut az eszembe, amikor a városlakók kiszemelnek a beton (aszfalt) közepén egy parkolóhelyet. Ott ideiglenesen füvet raknak le, kis fát állítanak, egy paddal teszik kényelmessé. Láttam olyan videót, ahol közvetlenül mellettük húztak el az autók, de mégis arra ez egy órára sikerült egy másik világot odavarázsolniuk.

[nawesh]

nos, ahogy a kamionok miatt Szegedet elnézem, lenn itt is hely sok muskátlinak::))