Táplálkozás és talaj

Biogazdálkodók tapasztalatai, bioházak, biofalu

Táplálkozás és talaj

HozzászólásSzerző: Parsifal » 2011. aug. 25., csüt. 9:19

Dátum: 2005. augusztus 26. péntek, 01:05 Küldte: Parsifal

Székely Professzor "Tudományos vegetariánizmus - Iránymutató az organikus , ökológiai táplálkozáshoz" című könyvének Ötödik fejezetét olvashatjuk el most a veg.hu oldalán, újabb nélkülözhetetlen információk bitokába jutván ezzel.

Táplálkozás és talaj

"Amit a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék tápértékéről az előző fejezetekben elmondtunk" (miszerint azok az ember számára legjobb formában tartalmazzák a szervezetének működéséhez szükséges anyagokat)", az olyan táplálékokra vonatkozott, amelyek természetes vitamin és ásványi tartalommal rendelkeznek. Azonban manapság ez már nem elegendő. Egyik paradicsom tápértéke nagyon különbözhet a másikétól. A különbség azon feltételektől függ, amelyek között termesztették, és piacra vitték. Hasonló a helyzet a növények birodalmának bármely másik tagjával is. A modern technológiák megnövelték a mázsák, vagy dobozok, vagy kilók számát, amit egy hektárról be lehet takarítani, azonban súlyosan csökkentették a mezőgazdasági termékek minőségét és tápértékét. A tudományos vegetariánizmus ennek folytán további lépést kell tegyen, hogy ne csak osztályozza az ételeket természetes tápértékük szerint, hanem figyelembe kell vegye az adott táplálék minőségét, mielőtt az, az asztalra kerülne.

Ez idáig ilyenre nem volt szükség. Mindaddig, amíg a decentralizált életmód volt az általános, és minden családnak megvolt a saját kertje, termőföldje, ahol megtermelte saját zöldségeit és gabonáját, a táplálék minden természetes tápértékével rendelkezett. A tömegtermelés és elosztás jelen időszakában nagyon sok olyan módszert alkalmaznak, amely majdnem minden termesztett terméknek lerontja a tápértékét, és a természet laboratóriumának tökéletes produktumai táplálkozási szempontból majdnem értéktelenné válnak.

Az egész világ élelmiszer ellátása kizárólag a természetnek ezen laboratóriumától függ. Minden állati élet fenntartása végső soron a növények birodalmából ered. Csak a növényvilág képes szervetlen vegyületeket élő anyaggá alakítani. A fák gyökerei a talaj mélyebb rétegeibe is behatolnak, míg más növények a felszín közeli termőtalajból táplálkoznak, és fölszívják azon ásványi anyagokat, amelyeket a napfény, a levegő és a víz együttes hatásával átalakítanak teljes értékű emberi tápanyaggá. Hasonlóképpen a növényvilág tartja fenn a ragadozókat is, mert ezek azon állatokból élnek, amelyek táplálékukat szintén füvekből és más növényekből veszik.

Ily módon a táplálkozásról azt mndhatjuk, hogy a talajjal kezdődik. Ez a tény, amit a táplálkozás tudomány nem vesz kellően számításba, és az élelmiszer tömegtermelés pedig teljes mértékben semmibe. De a tudományos vegetariánizmus teljes súlyának megfelelően kezeli. Elismeri, hogy bolygónkon a termőtalaj az alapja minden életnek, és, hogy a talaj egészségétől függ az emberiség egészsége. A hivatalos táplálkozási rendszerek úgy beszélnek az almáról, vagy sárgarépáról, mintha azok rendelkeznének természetes tápanyagaikkal. A tudományos vegetariánizmus elismeri a lehetséges különbséget; egy zöldség", egy gyümölcs, vagy bármely ehető növény "nem ugyanaz, mint a másik, ha az a talaj, amiből erednek különböző. Minden talaj különbözik a másiktól ásványi anyag tartalma szerint, és hasonlóképpen minden gyümölcs és zöldség eltér a másiktól, attól függően, hogy milyen talajon termesztették. Például ötven különböző régióban termesztett paradicsom esetében, mindegyiknek különböző ásványi tartalma lesz, mert a talajok ásványi tartalma is eltérő volt.

"Mezőgazdászok régóta tudják, hogy a talajba vissza kell vinni mindazt, amit a termények magukba szívtak, vagy amit az erózió, illetve a szél eltávolított. Amikor a farmok területe kicsi volt, ez nem volt nagyon nehéz. A vetésforgó, a parlagon hagyott szántóföldek, és az erdők kellő aránya fenntartotta a talaj természetes egyensúlyát. A farmon nevelt állatok biztosították a megfelelő trágyát." Továbbá a kínai rizstermesztő történetéből ismerhetjük az ember által biztosított trágya fontosságát is. "De már a kis farmer is fokozatosan változtatott módszerein, a magasabb jövedelmet biztosító nagyobb terméshozam érdekében, vagyis egyre több és több műtrágyát, foszfátot, és meszet, valamint más ásványi anyagokat juttatott a talajba. A talajból egyre többet hoztak ki, és az egyre inkább "kiégett".

Azután a kerskedelmi célú tömegtermelés indult be, és hektárok ezrein kezdték termeszteni ugyanazt a növényt. Ez sem volt természetes eljárás." Ez az ún. monokultúra nem jellemző a természetre, ahol adott földterületen többféle növény él együtt "társaságban". Ezt ismeri fel a növénytársításos ökológiai növénytermesztés is. "Egyre több és több műtrágyára volt szükség, ami súlyos elégtelenséget teremtett. A vegyipar szorgos fejlesztésekbe kezdett és mindenféle szintetikus vegyszert produkált, amit az ember a talaj műtrágyázására használhatott. Az igazat megvallva ez tekintélyes termés növekedést eredményezett, azonban olyan anyagokat juttattak a talajba, amik nem oda valók voltak, és felborították a természet egyensúlyát azzal, hogy túl stimulálták a növényeket, hogy felgyorsítsák növekedésüket. A növények nem szeretik ezt. Ők lassú ozmózissal szeretik felszívni és asszimilálni tápanyagaikat, hogy egyenlő módon eljuttassák a növény minden részébe. A szintetikus kemikáliák felborították a növényvilág ritmusát; túlságosan szomjassá tették a növényt, aminek révén túlzott mennyiségű vizet kellett fölszívnia a talajból. Ennek eredményei: a tetszetős kinézetű gyümölcsök és zöldségek, a szokatlanul nagyméretű paradicsomtermés, az óriási burgonyák, és a nagyra nőtt gyümölcsök. Azonban aromájuk és sajátos ízeik furcsa módon hiányoznak; és mindez azért van, mert ásvány és vitaminhiányban szenvednek; nem sikerült valójában megérniük. Megtöltik a gyomrot, de minimális tápanyagot adnak a szervezetnek. A szintetikus műtrágyák ilyen módon való felhasználása csak az első azon rosszak közül, amit a modern tömegtermelési és elosztási módszerek hoztak az emberiségre. Ezek a nagymértékben koncentrált mesterséges trágyák megölik a talaj baktériumállományát, ami ugyanúgy fontos a gyümölcsök és zöldségek számára, mint a bacilus acidophilus az ember bélrendszerében. Nem lehetséges egészséges növényi élet a talaj megfelelő baktérium állománya nélkül.

A kemikáliák hasonlóképpen megölik, vagy elüldözik a gilisztákat a talajból. Ezek felbecsülhetetlen mértékben segítik a humusz képződését, ami a növények tápláléka. Ugyanakkor másik nagy szolgálatot is tesznek a termőtalaj lyukacsossá tételével, ami lehetővé teszi a levegő bejutását a talajba, másrészt így a növények gyökerei is terjeszkedhetnek, és könnyebben elérhetik a megfelelő táplálékot.

Van egy másik negatív hatása is ezeknek a nagykoncentrációjú műtrágyáknak. Amikor a növényeket túl gyors fejlődésre kényszerítik, azok nem képesek normális mennyiségű ásványokat felszívni a talajból, s így a termék ásványianyag-tartalma sokkal gyengébb lesz. Továbbá nem sikerül a növényeknek a keményítőt és a savakat megfelelően átalakítani növényi cukorrá, mert anyagcseréjük ritmusa megtört. És így a gyümölcs, vagy a zöldség tápértéke tovább romlik. Nem csak ízük és zamatuk csökken, hanem kevésbbé emészthetőek is.

Mindezen hátrányos körülmények eredményeként a növény életereje - amit ennyire természetellenesen növesztettek - nem elegendő, hogy kivédje a sokféle rovar, kórokozó és gomba támadását. Így aztán a vegyészeket újra hívni kellett, hogy mentsék meg a termést, akik aztán hozták is a permetleveket, és minden féle kemikáliát, hogy megöljék a kártevőket. Aztán szétpermetezték a mérgeket, amik az ozmózis folyamatán keresztül bekerültek a fa nedveibe, a növény leveleibe, és végül a gyümölcsbe és zöldségbe. Ezek a mérgek bekerülnek az emberi szervezetbe a gyümölcs vagy zöldség elfogyasztásával, mert a termék belsejében vannak és semmilyen módszerrel nem moshatók le. Nagyon kis mennyiségben vannak, és ezért talán csak ritkán okoznak azonnali betegséget, de az biztos, hogy károsak az emberi szervezet számára. A természettudomány csak az utóbbi időkben kezdte tanulmányozni, hogy milyen hatásuk lehet a testi folyamatokra. A tudományos vegetariánizmus az ilyen gyümölcsöt és zöldséget valójában emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartja.

Van még egy ötödik negatív eredménye is a modern technológiáknak. Azokat a termékeket, amiket ilyen nagy mennyiségben állítanak elő, általában nagy távolságra kell szállítani, amíg piacra kerülnek, néha ezer kilométereket. A kis- és nagykereskedők büszkék arra, hogy termékeik milyen nagy távolságból érkeztek. Ahhoz, hogy ezek a termékek elviseljék a szállítást és a vele járó időt, a gyümölcsöt és a zöldséget épségben kell tartani, mielőtt a fogyasztóhoz kerülne. Ennek érdekében ezért ismét permetezik őket, hogy megőrizzék küllemüket, valamint frissnek és zamatosnak tűnjenek. Ezen permetlevek némelyike lemosható, de nem mind. Hogy mennyi ilyen vegyszer kerül be a gyümölcs vagy zöldség húsába, az még nem ismeretes.

További tényező, a betakarítástól a fogyasztóhoz kerülésig a gyümölcs vagy zöldség érettsége. Az érett gyümölcsöt nem lehet tárolni, ezért a modern nagykereskedelmi módszerek megkövetelik, hogy a gyümölcsöt, vagy zöldséget még az előtt kell begyűjteni, mielőtt megérne. Így a fán, vagy a növényen történő fejlődési ciklus megrövidül, és ennek eredményeként az érett termék teljes értéke, annak ásvány és vitamin gazdagságával sosem éri el a fogyasztót. Mindezen káros gyakorlat következményeként az a gyümölcs vagy zöldség, amit a boltban végül megvásárolunk, már elvesztette természetes tápértékének és tartalmának legalább az 50%-át, míg emellett rendelkezik bizonyos savassággal, asszimilálhatatlan keményítőkkel, és olyan mérgekkel, amik a permetezőszerből kerültek be a narancs, az alma, a zeller vagy a káposzta belsejébe.

Ez az, az öt alapvető probléma, amivel szembe kell nézzen a tudományos vegetariánizmus, valamint az egész mezőgazdaság. Az ilyen ételekből összeállított étrend nem biztosítja a teljes tápanyagot az emberei szervezetnek.

Az ember számára több féle megoldás lehetséges. Az egyik, hogy föl kell vennie a kapcsolatot közeli biogazdálkodókkal, akik nem visznek kemikáliákat a talajba, és nem használnak káros permetezőszereket. Lehetséges megoldás, hogy megállapodást kössünk néhány ilyen farmerrel, hogy biztosítsa a rendszeres gyümölcs és zöldség ellátást, vagy akár a gabonafélék szállítását. Ilyen farmerek a piacon árulják termékeiket, amelyek sok város külső kerületeiben megtalálhatók. Ez az egyik leggyorsabb orvoslása a problémának. Azonban egyre több ember ébred rá a táplálék biogazdálkodással való előállításának szükségességére. Számos kiadványt szenteltek már a biokertészetnek, vagy gazdálkodásnak. Ezeken keresztül néha kapcsolatba lehet kerülni biogazdálkodással előállított termékek megfelelő forrásával is.

Az ideális megoldás azonban a kreatív, organikus, kis gazdaság. Ez alatt azt értjük, hogy rendelkezni kell egy darab termőfölddel távol a füstös és szennyezett levegőjű ipari központoktól, ahol egy tucatnyi gyümölcsfával és egy kis ökológiai, biokerttel* bárki előállíthatja saját mezőgazdasági termékeit, természetes úton, komposzt és humusz felhasználásával; (*lásd: Az Ökológiai Egészségkert - A Túlélés Könyve, szintén E. B. Székelytől). Ilyen módon bárki friss gyümölcsöt ehet a fáról, ami teljesen érett, és nem szennyezte kemikália, és olyan zöldséget tehet asztalára, amit aznap szedett, és ami gazdag vitaminokban és ásványokban. Minél többen értik meg, hogy az életnek ez az optimális útja, annál inkább fog a nemzet egészsége növekedni, és az emberiség jövője szebbé és produktívabbá válni.

Még azok is, akik képtelenek megválni a városi élettől, legalább egy lépést tehetnek a tudományos vegetariánizmus irányában. Ha néhány négyzetméteres kis kertjük van, egy napos veranda, balkon, vagy akár egy virágtartó doboz az ablakban, már néhány zöldséget nevelhetnek, ami nagy tápérték többletet biztosíthat étrendjükben. Petrezselyem, borsmenta, kelkáposzta, és néhány tucat egyéb zöldség, ami gazdag vitaminokban (A, C, stb.) és jó adag ásványi anyagot (Ca, Fe, Cu, K, stb.) is tartalmaz, termeszthető dobozokban is, meglehetős sikerrel. A dobozokat jó termőtalajjal kell megtölteni, amit humusszal javítunk. Néhány ilyen fadoboz biztosítani tudja a maroknyi friss zöldséget, hogy hozzáadjuk salátánkhoz, és gazdagítsuk étrendünket egészséges ásvány és vitamin kiegészítéssel. Amit ilyen módon termesztünk, annak tápértéke messze felülmúlja azon leggyönyörűbb termékekét, amiket a drága áruházakban kaphatunk, amelyek áruikat a szokásos kereskedelmi csatornákon szerzik be. Mint láthattuk a növényvilág energiaforrása a földkéreg, valamint a víz, a levegő és a nap, és a mindezekből eredő sugárzás. Miután az ember számára a táplálkozási energiák forrása a földi növényzet, nem mellékes az emberi szervezet számára a föld állapota és minősége. Ez a téma egyre többeket aggaszt, és egyáltalán nem korlátozódik a tudományos vegetariánizmusra. Egy nagy vállalat, amelyik rezet állított elő, néhány évvel ezelőtt arról számolt be, hogy: "Sok állam tapasztalata azt mutatja, hogy jelentős mértékben csökken a talaj termőképessége... sok területen 25-50%-os csökkenés is kimutatható az elmúlt ötven év alatt... Néhol tízszeres változás mutatkozik a kálciumban, máshol hatvanszoros a foszforban... A hatóságok látják a termőtalajok leromlását, a meddő állat állományt, az emberi betegségek rohamos szaporodását: szívbetegség, testi fogyatékosságok, ízületi gyulladás, fogszuvasodás, s mindez azért, mert az alapvető ásványok hiányoznak a növényi táplálékokból."

Egyértelműen bizonyított, hogy a táplálkozási hiányosságokból eredő emberi szenvedés nem orvosolható, amíg a leromlott talajok, - ahonnan a táplálék származik, - megfelelő ásványi egyensúlyát nem állítjuk helyre. A brit tudós, Sir Albert Howard, aki Indiában az Indore komposztálási módszert kezdeményezte, azt mondta, hogy "A mérgező permetlevek és más vegyszerek, amelyek a burgonya termesztéséhez kellenek, elmondják ragályos meséjüket a száj- és körömfájásban, a szárnyasok hihetetlen betegségeiben, az állatorvosi tevékenység összességében. Az ember, akit szó szerint a földből teremtettek, nem menekül, amit a széles körű alultápláltsága, a testi és mentális rendellenességei, rosszul és kevéssé megértett körülményei, valamint a betegségre való növekvő hajlama is bizonyít." Szavai fontos figyelmeztetést jelentenek minden gondolkodó ember számára.

A helyzet azonban egyáltalán nem reménytelen. A talajkémia előrehaladása lehetővé teszi olyan hatásos talajkorrekciók alkalmazását, ami helyreállítja annak egyensúlyát a természettel összhangban, és nem annak ellenére." Azaz komposztálással és talajtakarással. "Jelenleg bármely talaj esetében meghatározható a vegyi összetétel, és a problémák orvosolhatók azzal, hogy a hiányzó elemeket visszajuttatjuk. Bármely hozzáértő talajkémikus megteheti ezt, és megfelelő instrukciókat adhat a továbbiakra is."

Az egészséges termőtalajon termesztett növények, nemcsak a megfelelő táplálékot képesek biztosítani az emberiség számára, hanem immunisak a betegségekkel szemben, s így a vegyszeres növényvédelem szükségtelen. Egy pajzstetvekkel megfertőzött narancserdő egy részén, ahol helyreállították a talaj ásványi egyensúlyát, ott a fák megtisztultak és meggyógyultak, míg a többi beteg maradt. Azok a növények, amiket megfelelő ásványtartalmú talajokon termesztenek, nemcsak egészségesebbek, hanem magvaik is sokkal gyorsabban csíráznak, és sokkal erőteljesebben nőnek, a gyümölcsök jobb minőségűek, és magasabb áron adhatóak el. A talaj helyes ásványi tartalmának biztosítása esetén a termesztett citrom textúrája, külleme és íze messzemenően jobb...

A mezőgazdasági termékek ásványianyag-tartalma csak abból a termőtalajból származhat, amelyen a növényeket termesztették. Sem növény, sem állat nem tudja magához venni azt az ásványt, ami nincs abban a talajban, amin él. Kísérlet bizonyította, hogy például a kálcium megvonásával az állatok normális testsúlyuknak csak az egyharmadát érik el. Az emberi értelemre is súlyos hatással van, ha a szervezet nem jut hozzá bizonyos ásványokhoz; csökkennek képességei, kötekedővé és agresszívvé válik.

Olyan gyerekeknél, ahol a talaj kálciumszegény volt, a betegségeknek és különböző rendellenességeknek megdöbbentően magas százalékát találták. Nyilvánvalóvá vált, hogy a táplálkozási problémák a talajjal kezdődnek, és folytatódnak a növények egészségi kérdésével, azok normális fejlődésével, és betakarításával. Csak, amikor mindezen tényezőket figyelembe vesszük, akkor állíthatunk össze egy valóban tudományos vegetáriánus étrendet, amely mind elméletben, mind gyakorlatban egyaránt eredményes."
Avatar
Parsifal
Grafomán
 
Hsz: 946
Csatlakozott: 2004. okt. 7., csüt. 0:00
Tartózkodási hely: Körösök vidéke


Vissza: Biokert - bioház

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 13 vendég

cron