Ősidők óta nagy tisztelet övezi az "életerőt" hordozó csírázó magvakat, melyek kultúránkban az új élet kezdetét és a halál utáni újjászületést is szimbolizálják. Felismervén a csírák értékes szerepét a táplálkozásban, a kínaiak már időszámításunk előtt 3000-ben csíráztattak magokat. A legendás hírű császár, Sheng Nung könyvében részletesen leírta, hogy a csírák salaktalanítják a szervezetet, és rendkívül átható gyógyító hatásuk van. A föníciaiak is fogyasztottak csírákat hosszú hajózásaik alatt, így teremtve elő a friss, nyers táplálékot.
A csíráztatás múltja Európában igen „viszontagságos”, hiszen az elmúlt néhány évszázad alatt többször felfedezték, azután sajnos el is felejtették a csírák értékeit. A XVIII. században a hajózás legtragikusabb betegségei közé tartozott a skorbut, amit a híres Cook kapitány csíráztatott árpából készített itallal sikeresen gyógyított. A második világháború idején a brit és az amerikai kormány egyaránt felismerte a csíráztatott magvak biológiai értékeit, és katonáival fogyasztatta is azokat. Az igazi áttörés a csírák elismertségében azonban akkor következett be, amikor az amerikai dr. Clive Mc Kay a csírák nagy vitamintartalmára vonatkozó kutatási eredményével felcsigázta a közvélemény érdeklődését.
A gabonacsíráztatás a gabonatermeléssel egy időben jutott el keletről a mai Magyarország területére a bronzkor elején. Az utóbbi évszázadok során nemcsak karácsony táján és a húsvét előtti 40 napban volt szokás csíráztatni, hanem az év minden szakában nagy keletje volt a csírákból készült édes lepényeknek (csíramálé, csiripiszli), valamint a sörnek, ennek ellenére sem vált mára mindennapossá hazánkban a csírák fogyasztása.
Miután a legtöbb helyen gyakorlatilag lehetetlen vegyszermentes friss élelmiszerhez jutni, ez az egyszerű út az egészséges táplálkozáshoz igazán megérdemli, hogy megismerkedjünk vele.
Az életerő forrása
A biocsírák élő élelmiszerek, fogyasztásuk - akár kúra jelleggel - rendkívül fontos, különösen a téli, kora tavaszi időszakban, amikor kevés a friss vitaminban gazdag zöldségféle. A csírázott magvak a legtartalmasabb táplálékok közé tartoznak. A csirázással megsokszorozódnak az ásványi sók és a vitaminok, hogy a növényt útnak indítva a legjobb táplálékkal lássák el. A mag csírázásakor az előzetes beáztatás hatására a benne található enzimek aktiválódnak, segítségükkel az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok nagyrészt zsírsavakra bomlanak. Az ásványi anyagok a szervezet által jobban hasznosítható, nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak. A csírákban a többszörösen telítetlen, a szervezet számára nélkülözhetetlen, de csak a táplálkozással bevihető esszenciális zsírsavak is megtalálhatók. A szokásos ásványok mellett különösen a B és a K vitaminokhoz juthatunk nagy mennyiségben általuk.
A csírázó magban a vitaminok aránya akár több száz százalékkal is megnövekedhet néhány napon belül. A búzában például a karotintartalom – ami az A-vitamin előanyaga – egy nap alatt mintegy kétszáz százalékkal növekszik. Minél zöldebb a csíra, annál több benne az A vitamin. A lucernában a B2-vitamin mennyisége akár ezer százalékkal is megnövekedhet négy nap alatt. Ezek az értékek teszik számunkra olyan fontossá a csírák fogyasztását minden lehető módon, persze leginkább nyers állapotban, hogy elkerüljük a hőkezelési veszteségeket. A növényi eredetű élelmiszerek közül a csíráztatott mag egyike a csekély számú B12-vitaminforrásnak. A csírázás során a csíráztatott magvak aminosav-tartalma is jelentősen emelkedik. Megnő a szervezet számára felhasználható vas mennyisége is.
A csirázott búzát azoknak is ajánlatos fogyasztaniuk, akik valamilyen betegségen estek át, sokáig nem jutottak táplálékhoz, illetve a testük a gyógyítással volt elfoglalva. A lábadozó beteg, vagy akinek bármilyen okból nincs étvágya, jó, ha először csírázott búza levével próbálkozik. Az abban levő természetes B vitaminok a testben helyrebillentik az anyagcsere folyamatát. Ha folyamatosan fogyasztjuk, hamarosan súlygyarapodást is észlelhetünk.
A csirázott gabonának és levének egyik jó tulajdonsága, hogy rövid idő alatt méregteleníti a szervezetet. Ha tehát úgy érezzük, hogy sok vegyszert fogyasztottunk, akár gyógyszer formájában, vagy valami okból a testbe lerakodott idegen anyag van, a csirázott gabona segít megszabadulni az idegen anyagoktól.
Bővebben: Misszió Egészségügyi központ
http://www.misszio.huDátum: 2005. január 26. szerda, 19:58 Küldte: tami