Fehérje alternatívák és veszélyek a vega táplálkozásban

Természetes táplálkozás (mikor, meddig, mit, hányszor, hogyan, stb.)

Fehérje alternatívák és veszélyek a vega táplálkozásban

HozzászólásSzerző: giyandeva » 2011. okt. 19., szer. 8:51

Dátum: 2006. szeptember 07. csütörtök, 20:00 Küldte: giyandeva

Vegetáriusként gyakran felmerül a kétkedők fejében, hogy vajon miből jut majd a szervezet teljes értékű fehérjéhez, hisz gyakran hallani a sokat hallatott szólamot "hogy márbizony teljes értékű fehérje csak a húsban van" Azomban elgondolkodtató, hogy a növényi táplálékon élő állatok, hogy jutnak mégis teljes értékű fehérjéhez? Hát úgy, hogy a növényekből is felvehetők azok az aminósavak melyek biztosítják a szervezet épülését. Nem árt azomban tudni, hogy s mint, és modern feldolgozóiparunk milyen rejtett veszélyeket hordoz.

Egy kezdő vegetárius először a szójával találkozik mint lehetséges alternatívával, ebből is a "texturált szójakészítményekkel" Egy feltáró tanulmány ( http://www.geocities.com/all_are_one.geo/hun/szoja.htm ) döbbenetes árnyoldalát mutatja be a szójatermékek készítésének:
"Az SPI (soy protein isolate) és a TVP (textured vegetable protein) kulcsszerepet töltenek be a hús- és tej-helyettesítõként, legfõképpen a bébi és vegetáriánus ételekben. Ezek elõállítása nem egy egyszerû folyamat, ipari gyárakban lehet csak elõállítani.
A szójababot vizbe áztatják, amibe lúgos oldatot öntenek hogy azzal eltávolítsák a rostokat. Majd leüllepítik és külön választják egy savas mosással, amit egy újabb lúgos oldattal semlegesítenek. A savas mosás alumínium tartályokban történik, ami nagy mennyiségû és nem kívánatos aluminiumot hoz be a végtermékbe. Az így kapott terméket magas hõmérsékleten szárítják, ez a "szóró-szárítás". A TVP-hez még egy újabb magas hõmérsékletû és nagy nyomású folyamatnak vetik alá az SPI-t. Ez a folyamat ugyan lecsökkenti a toxinok nagy részét, de teljesen nem tünteti el azokat. Sajnos más, nem kívánatos kémiai maradék anyagok is bekerülnek a végtermékekbe. Emellett a magas hõmérséklet egy újabb mellékhatást okoz: teljesen átalakítja a fehérjék összetételét és ezzel nagymértékben használhatatlanná alakítja azokat, ahogy azt G. M. Wallace egy tanulmányban kimutatta. Ezért kell még lysin tápadalékot is adni állatoknak, amiket ilyen szójatermékekkel etetnek.

Joseph J. Rackis egy FDA-nak beadott tanulmányban figyelmeztet az egyértelmûen toxikus nitritek keletkezésére a szóró-szárítás folyamatában, valamint egy újabb toxin, az ún. lysinoalanine, formálódására a lúgos áztatásnál. Mivel a végtermék meglehetõsen íztelen, nagymennyiségû ízesítõanyagot is adnak hozzá, többek között MSG-t."
Valamint a tanulmány felhívja a figyelmet a szója magas toxin tartamára is: "Szinte elképesztõen hangzik ma, de alig néhány évtizede a szóját nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak a nagy toxintartalma miatt. Ilyenek például a benne levõ természetes enzimgátlók, amik közül a legismertebb a fehérje emésztést gátló anyagok (pl. a tripszin enzimet gátló toxin), vagy a haemagglutinin nevû toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja és ezzel vérrög keltõ. Ezek a fent említett toxinok egyúttal növekedést gátlóak is, amit állatkísérletekkel is igazoltak. Az enzimgátló anyagok valójában nagyméretû és egymásba forduló fehérjék, amiket a közönséges fõzés nem tud teljesen hatástalanítani, és komoly emésztési zavarokat keltenek, megnehezítik más fehérjék emésztését és krónikus aminósav hiányt váltanak ki. Nagy mennyiségû tripszin gátlót tartalmazó étkezés állatokban a hasnyálmirigy teljes leterhelését okozta, megnagyobbítva és betegségeknek kitéve azt, a rákot is beleértve, és nagyobb mennyiségû zsírsavakat halmozott fel a májban. (...) A szója tartalmaz még goitrogeneket, ami gátolja a pajzsmirigyet. Továbbá a szója tartalmazza a legnagyobb mennyiségû phytic-savat az étkezésre használt növények közül. A phytic-sav jelentõsen meggátolja az alapvetõ ásványi anyagok felvételét, ilyen például a kalcium, magnézium, mangán, réz, vas és legfõképpen a cink."
A szójatermékek árnyoldalai közé tartozik savasító hatásuk: "A szója és termékei rendkívül savas kémhatásúak az emésztés során. Dr. Norman W. Walker szerint csupán ez elegendõ indok arra, hogy kerüljük a fogyasztását."

Látható tehát, hogy a szója mint "húspótló" szerepkörében feldicsőített élelmiszer nem állja meg a helyét. S a szójababból készített TOFU habár ellenkező oldalról nézve számos kíváló tulajdonsággal bír, ( http://www.euuzlet.hu/termeszet/icsitotofu.html ) "Gazdag ásványi anyagokban (vas, foszfor, kalcium, kálium) és vitaminokban (E és B1, B2, B3), koleszterinmentes. Idősek, betegek, kisgyermekek egyaránt fogyaszthatják. Csontritkulásban és tej allergiában szenvedők részére fogyasztása különösen ajánlott." A fentebbi tanulmány fényében azért elgondolkodtató nagy mennyiségben való használata...

A másik egyre divatba jövő fehérjepótló élelmiszer a "búzahús". Technológiája nagyon egyszerű: a tönkölylisztből sóval és vízzel összegyúrt tésztából 12 óra hideg vizes áztatás után mosás technikával kimossák a keményítőt és így tiszta növényi fehérjét un. szejtánt kapunk, melyet számos módon készíthetünk el. A szejtán készítése láthatólag kíméletesebb, mint a textúrált szójáé, egy jó alternatívát jelenthet hús pótlására...

Természetesen akkor járunk a legjobban, ha fehérjeforrásainkat minél természetesebb módon vesszük magunkhoz. A következő( http://www.vegetarianus.hu/ujsagok/vegh ... abiii.html ) cikk következőket írja:
"Tartsuk szem előtt és ne felejtsük el, hogy van ételtársítási szemlélet, amely még táplálóbbá teszi gabonáinkat. Ilyen a gabonák és a hüvelyesek egy étkezésen belüli fogyasztása! Ezt hívjuk aminosav-komplettálási, fehérje társítási elméletnek! Ilyenkor teljesértékű fehérje tud beépülni a szervezetünkbe!
A világon számos nép e szerint is táplálkozik:

- Keleten a rizst, szójababbal és ezek készítményeivel társítják.

- Indiában a rizst borsóval, lencsével szolgálják fel.

- Afrikában a köles-cirokkása mellé babot fogyasztanak.

- Észak-Afrikában a nemzeti "kuszkusz"-töretes búzához a mai napig csicseriborsót illik enni.

- Amerikában és Mexikóban a kukoricás ételeket babbal adják.

- Európában búza, zab, rozs, árpa, hajdina és köleskásák mellé borsót, lencsét, babot esznek.

Ugyanez az elmélet, az aminosavak harmonizálása fennáll a gabonák és a tejtermékek között, a hüvelyesek és az olajos magvak között is!"

Mint táplálkozási alternatíva a fehérje fogyasztásában, még mindíg fokozható!
Egyik lehetséges alternatíva a búzafű leve. Erről ezt írja Nagy László Zoltán a Búzafűlé - "Isten Mannája" c. cikkében ( http://www.vegetarianus.hu/ujsagok/vegh ... uzafu.html ): "A búzafűlé tartalmazza az összes ismert ásványi anyagot amelyre a szervezetünknek szüksége van. Tökéletes fehérjeforrás: az összes esszenciális aminosavat a megfelelő arányban tartalmazza. A búzafűlé az egyik leggazdagabb A és C vitamin forrás."

Hasonlóan kevéssé ismert tény a csírák fogyasztása. Nem gondolnánk, de számos hüvelyes is csíráztatható és értékes tápanyagtartum mellett a következő jótékony hatásukkal is büszkélkedhetnek ( http://www.vegetarianus.hu/irasok/csira.html ) :
"azt mondják a babfélékre, "jó a szívnek" kitisztítják a vérbél az LDL-t (rossz koleszterin), nagyon magas a rost tartalmuk, csökkentik a vérnyomást, csodálatos inzulinszabályozók, fokozatosan változtatják az inzulin szintjér, nem szorulnak a test saját inzulinjára, a bennük lévő ligázok és proteáz inhibitorok erős rákblokkoló anyagok, a proteázok (proteázinhibitorok) megelőzik a sejtek rákossá alakulását, komplex cukrot tartalmaznak, amiket a vastagbél baktériumok megtámadhatnak, gázt fejlesztenek (a hüvelyesek rendszeres fogyasztói hozzászoktak, a zöldborsó csírának szerepe van a vakbélgyulladás előfordulási valószínűségének csökkentésében, rendkívül sok vastartalma segíti a vérképzést"

Ismerjük fel és használjuk bátran a természetes növényi fehérje forrásokat, hisz ezek azok a tápanyagforrások, melyek elsősorban életerővel látják el a szervezetünket. S ilyen ismeretek és tapasztalatok birtokában nem nehéz megválaszolni a kérdést: "Honnan veszed magadhoz a teljes értékű fehérjét?" Hát így.

------------------------------------------------------------------------------------




Re: Fehérje alternatívák és veszélyek a vega táplálkozásban
Küldte: Nemeske Dátum: 2006. szeptember 23. szombat, 10:57

"Honnan veszed magadhoz a teljes értékű fehérjét", ezzel kapcsolatban szeretném a saját tapasztalatomat megosztani veled (és persze a többiekkel). Én nem eszem se szóját, se joghurtokat. Már jó ideje nem ettem húst, mikor egyszer azt vettem észre, hogy szinte csak kigyóuborkát eszem egész nap. Három nap után megnéztem (az interneten), hogy milyen vitaminok, stb. találhatók az uborkában. Minden egyéb mellett fehérjét is tartalmaz. Akkor jöttem rá, hogy a szervezetem fehérje hiányban "szenved". Azóta próbálok jobban odafigyelni, arra, hogy rendszeresebben egyek uborkát (nagyon szeretem, igy nem probléma nekem).
Avatar
giyandeva
Grafomán
 
Hsz: 790
Csatlakozott: 2006. feb. 7., kedd 1:00
Tartózkodási hely: Székesfehérvár


Vissza: Táplálkozás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 21 vendég

cron